Mikor lesz Magyarországon 10 autónként 1 töltő?

Állandó téma az elektromos autósoknál a hazai töltőállomások helyzete. Mivel már több, mint 10 ezer villanyautó lepi fel Magyarország útjait, a hálózatnak is fel kell kötnie a gatyáját.Természetesen a töltők számában is növekedő tendenciát látunk, kérdés, hogy tud-e úgy növekedni, mint az autók száma.

Ez azért is kardinális kérdés, mert a rendelkezésre álló állomások sem mindig használhatóak. Ráadásul a töltők száma sem érte el azt, amit korábban előírtak. Valamint az egyik legnagyobb töltőállomásnak volt az a beígért terve, hogy 80 kilométerenként biztosít lehetőséget töltésre az országban, de sajnos ez sem valósult meg. Jelenleg nagyjából minden 20. elektromos autóra jut egy töltő az országban. Ez az olyan élmezőnyben lévő országban, mint Norvégia körülbelül 5:1, vagyis 5 autónként van egy töltőhely.

2018-ban duplázódott a villanyautók száma Magyarországon, az infrastruktúra viszont csak 2/3-dal emelkedett (jelenleg nagyjából 500 darab). Pedig alsó hangon legalább ugyanolyan ütemű fejlődésre van szükség, hiszen az e-mobility térnyerése hazánkban is egyre nagyobb. Ha nem is olyan lendületben, ahogy eredetileg tervezték, de fejlődik a töltőinfrastruktúra. Például Szegeden is megjelentek töltők, pedig a hálózat kiépítése leginkább Budapestre és Dunántúlra összpontosul. Így legalább a hibrid autósok egy része is le tud jutni a Balatonra a fővárosból (és vissza) úgy, hogy végig környezetkímélő módban tudnak közlekedni.

Természetesen az internet segítségével lehetőség van arra, hogy különböző oldalakon értesüljünk arról, hogy hol tudunk tölteni világszerte. Persze nem mindegy, hogy milyen töltőnk van. Egyes oldalak térképe azt is jelzi, hogy milyen jellegű állomások vannak különböző területeken. A villámtöltők nagy teljesítményűek (minimum 40 kW-osak). Ezek nagyrészt egyenáramúak (AC) CHAdeMO vagy CCS csatlakozóval rendelkeznek, egy része pedig 43 kW-os váltóáramú (DC) Type 2 csatlakozóval. Ezek segítségével akár negyedóra alatt is magas töltöttséget tudunk elérni, ezért hívják utazást segítő töltőknek ezeket. A célállomás töltők viszont kis teljesítménnyel bírnak, Magyarországon leginkább 22 kW-os egyenáramúak.

Hamarosan valószínűleg egyre többen választják majd az otthoni töltést (már akik megtehetik), hiszen várható, hogy a közeljövőben fizetős lesz a töltés az országban. Ha viszont sokan otthon fognak tölteni, akkor nem lesz az probléma, hogy lassabb ütemben fejlődik a töltőinfrastruktúra, mint az elektromos autóeladás.

Forrás: elektromos-autozas.hu

Úton útfélen elektromos töltők

Nincs nap, hogy ne olvasnánk az elektromos autókról vagy az elektromos töltőállomásokról. Mi is lépést tartunk a fejlődéssel, az oldalunkon már az elektromos töltőállomásokat is megjelenítjük ( https://holtankoljak.hu/elektromos-toltok#a=elektromos-tolto&view=map ). Na de mik a legfrissebb hírek? Pro és kontra az elektromos autók témában, íme:

Felmérések szerint 2035-re világszerte 75 millió teljesen elektromos és közel 25 millió hibrid autó közlekedhet majd az utakon , míg 2040-re az újautó-eladások 35 százaléka már elektromos gépjármű lehet . A különböző autógyártóktól már évek óta futószalagon érkeznek az ilyen meghajtású modellek, illetve az elektromos töltőállomások is gombamód kerülnek kialakításra.

Tavaly októberben komoly vállalást tettek a németek: csatlakozva már több országhoz bejelentették, hogy 2030-tól betiltják a benzin- és dízelüzemű autók árusítását. Mindez azt jelenti, hogy attól kezdve új autóként csak elektromos modelleket lehet piacra dobni. Ehhez viszont az is kell, hogy addigra kiépüljön a járművek töltéséhez szükséges infrastruktúra. Már több mint 7400 töltőállomás van Németországban, amire hamarosan újabb 100 kutat építenek. Az utóbbi időben több Európai ország is komoly vállalásról nyilatkozott az elektromos autózással kapcsolatban, Hollandia, Dánia és Szlovénia is rövid határidőn belül szeretné kivonni a robbanó motorokat az utakról.

Az elektromos autó tulajdonosok számos előnyét élvezhetik az új technológiának, hiszen ezek az autók lényegében zéró emisszióval és alacsonyabb zajszennyezettséggel működnek, mint belsőégésű társaik. A jelenlegi jogszabályi kereteknek köszönhetően pedig közterületen ingyenesen tölthetők, és üzemeltetésük is lényegesen olcsóbb, mivel egyszerűbb felépítésűek.
A villanyautó-tulajdonosok 67 százaléka ugyanakkor hátránynak tekinti a túl magas vételárat, amely arányaiban még a kedvezmények és a vásárlási támogatások mellett is jóval magasabb a robbanómotoros autókéhoz képest.

A hatótáv viszont rövidebb, hiszen az átlagfelhasználó számára elérhető gépjárművek átlagban csupán 120-150 kilométert tesznek meg egy feltöltéssel, ami hideg időben, fagypont alatt rendszerint még tovább csökken.

Az e-mobilitással kapcsolatos ördögi kör, hogy az elektromos autózás elterjedéséhez több töltőpont kellene az utakra. Ahhoz viszont, hogy több töltőt telepítsenek, több e-autóra lenne szükség. A KPMG 1000 vezető autóipari szereplő körében elvégzett kutatása szerint a megkérdezettek 62 százaléka a gyenge infrastruktúrát említette az elektromos autók lehetséges végzeteként.

Szóval hírek jönnek mennek, tény, hogy egyre több zöld rendszámot látunk az utakon, melyet a leleményes magyar gyakran a parkolódíjak elkerülése miatt igényel, szóval itthon még van hova fejlődni.