A NAV szerint kevesebbet tankolunk

Tavaly 6,5 milliárd literen ismét csúcsot döntött az üzemanyagok hazai forgalma. Már érezhető az alternatív hajtás előretörése.

Tavaly 2,9 százalékkal 6,5 milliárd literre nőtt az üzemanyagok összesített hazai forgalma – számítható ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal honlapján közzétett kimutatás alapján. Bár a mért “szabadforgalom” – immár negyedik éve – rekordnak számít, az emelkedési mérték a világválság lecsengése, azaz 2013 óta a legalacsonyabb. A gázolajforgalom 3,6 százalékkal 4,5 milliárd literre nőtt. Utóbbi érték immár hatodik éve számít csúcsdöntésnek. Az emelkedés mértéke az elmúlt hat év átlagába simul úgy, hogy 2014, 2015 és 2018 ehhez képest jelentős kiugrást hozott. A benzin iránti igény 1,4 százalékkal kétmilliárd liter közelébe bővült. A bővülés szintje szintén a válság óta nem látott szerénységű. A termékből elfogyasztott mennyiség változatlanul csak közelíti a 2007-es, 2,1 milliárd literes csúcsot.

(tovább…)

Terjeszkedne a MOL

A Világgazdaság értesülései szerint Mol töltőállomásokat vásárolhat Lengyelországban, kihasználva a PKN Orlen-Lotos fúzió következtében versenyjogi szabályok miatt adódó kötelező értékesítési lehetőséget. A Molt érdeklik a lengyel eszközök, azonban az sem kizárt, hogy végül töltőállomáscserére kerül sor a PKN és a potenciális vásárló között.

(tovább…)

Egyre többet tankolunk

Évek óta folyamatos a növekedés a hazai üzemanyag eladásban, ez 2019-ben sem volt másképp. Közel 4 milliárd litert tankoltunk, ami több mint 5%-al magasabb szám, mint az előző évben. Még mindig a gázolaj eladás a magasabb, a teljes mennyiség 62%-a diesel tankolás, a maradék 38% pedig a benzines autók felhasználása. A legnagyobb növekedés a prémium üzemanyagok eladásában figyelhető meg, közel 24%-al nőtt a prémium benzin eladott mennyisége, még a prémium gázolajból közel 12%-al tankoltunk többet, mint 2018-ban. Várhatóan ez a szám 2020-ban tovább fokozódik a bietanol tartalom változás miatt.

 

2020-tól Magyarországon is elérhető lesz a környezetbarát E10-es üzemanyag

Nő a biológiai eredetű összetevők aránya az üzemanyagokban január 1-jétől, az intézkedéssel Magyarország csatlakozik környezetbarát E10-es üzemanyagot használó államokhoz – mondta Kaderják Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkára hétfőn Budapesten sajtótájékoztatón.

(tovább…)

Mesterséges levelet hoztak létre, amellyel üzemanyagot lehetne termelni

Abban bíznak, hogy a technológia felhasználható lesz fenntartható folyékony üzemanyag előállítására.

A Cambdrige-i Egyetem kutatói “mesterséges levelet” hoztak létre, ez napfény, szén-dioxid és víz felhasználásával képes előállítani egy széles körben alkalmazott gázt, amelyet jelenleg fosszilis anyagokból nyernek, a technológia felhasználható lesz fenntartható folyékony üzemanyag előállítására, amely a benzin alternatívája lehet.

A mesterséges levélnek a napfény a táplálója, bár hatékonyan működik felhős, borús napokon is. A szintézisgáz jelenlegi ipari előállításától eltérően, a levél nem bocsát ki semmilyen többlet szén-dioxidot a légkörbe – derül ki a Nature Materials című tudományos folyóiratban bemutatott tanulmányból.

 

 

Jelenleg a szintézisgázt hidrogén és szén-monoxid elegyéből nyerik, előállításához a kiindulási anyagok a barnaszén, a kőszén, a földgáz és a kőolajat kísérő egyéb gázok, kőolajfrakciók lehetnek. Egy sor alapanyag – üzemanyagok, gyógyszer, műanyagtermékek, növényvédők előállításához használják.

“Sokan nem hallhatott még a szingázról, mint olyanról, de minden nap használjuk azokat a termékeket, amelyeket felhasználásával gyártottak. Fenntartható módon történő előállítása kritikus lépés a globális szénkörforgás lezárásában és fenntartható vegyi és üzemanyagipar létrehozásában” – idézte az egyetem honlapján megjelent közlemény Erwin Reisner professzort, aki hét éven át dolgozott ezen cél megvalósításáért.

Az eszközt a fotoszintézis inspirálta, amikor a növények a napfény energiáját felhasználva szervetlen anyagból szerves anyagot hoznak létre. A mesterséges levélen van két fényelnyelő, amely hasonló a növények napfényt elnyelő molekuláihoz, és egy kobaltból készült katalizátor.

Ha vízbe merítik, az egyik fényelnyelő a katalizátort oxigéntermelésre használja. A másik végzi a kémiai reakciót, amely a szén-dioxidot és a vizet szén-monoxidra és hidrogénre redukálja, szintézisgáz keveréket létrehozva. A kutatók felfedezték, hogy fényelnyelőik borús napokon is működőképesek.

Ez azt jelenti, hogy a technológia használata nem korlátozódik olyan országokra, ahol mindig meleg van, vagy hogy csak nyáron lehet alkalmazni. Napkeltétől napnyugtáig lehet használni bárhol a világon” – mondta Virgil Andrei, a tanulmány egyik szerzője. A kutatást a Cambridge-i Egyetemen végezték, de annak társfinanszírozója az osztrák kormány és az ÖMV osztrák kőolajársaság, amely keresi a fenntarthatóság lehetőségeit.

Már korábban is hoztak létre mesterséges leveleket, de azok általában csak hidrogén előállítására voltak képesek. A cambridge-i kutatók úgy vélik, hogy ők az általuk alkalmazott anyagok és katalizátorok kombinációja miatt voltak képesek a szingáz előállítására fenntarthatóan.

A kutatócsoport most tanulmányozza azokat a módokat, hogy a technológia felhasználásával fenntartható folyékony üzemanyagot állítsanak elő a benzin alternatívájaként.

Forrás: www.alon.hu

Készülnek az olajvállalatok a januári benzinváltozásra

Készülnek a magyar piacon üzemanyagokat forgalmazó társaságok arra, hogy január 1-jétől emelkedik a motorbenzinbe és a dízelbe keverendő, megújuló energiaforrásnak minősülő, biológiai eredetű összetevők kötelező mértéke.

Várhatóan a 98-as benzin visszavezetése a piacra nem fog megtörténni. A Mol új tartályokat épít a százhalombattai finomítójában. A vállalatnál elsődleges, hogy belföldi etanolt szerezzenek be, ám más társaságokhoz hasonlóan külföldi forrást is igénybe vesznek. Az érintett cégek azt hangsúlyozták, hogy nem lesz gond az új típusú üzemanyag ellátásában. (tovább…)

Green Energy

Jóslatok az energiaipar jövőjét illetően

Az energiapiacon, az üzemanyag szakmában már régóta tudjuk, hogy nehéz jóslatokba bocsátkozni. Akár egy hétre előre is nehéz megmondani, hogyan alakulnak itthon az üzemanyagárak. Ezzel hasonlóképpen vannak a nemzetközi elemző cégek is, akik a hosszútávú jövőt tekintve nehezen kötelezik el magukat arról, hogy az energiaszektorban mire kell számítani.

A Wood Mackenzie és a Bloomberg New Energy Finance például előállnak egy verzióval, és elmondják, hogy miért azt gondolják, amit. Igaz, hogy a kettő egymástól homlokegyenest eltér, de hát előfordul, hogy a jövőt ketten kétféleképpen látják. A gond inkább az, amikor a többféle, homlokegyenest eltérő jövőkép egyetlen helyről jön.

Az egyik különösen nagy bizonytalanságot sugalló tanulmányt a McKinsey publikálta novemberben, ebben azt latolgatják, hogy a korábbi alappályájukhoz képest milyen lényeges bizonytalanságokat látnak, olyanokat, amiknek a bekövetkezése – ha nem is a legvalószínűbb események közé tartozik, de – könnyen elképzelhető. Nyolc ilyen tényezőt azonosítottak, amelyek közül az olajat, szenet, földgázt érintő legfontosabbakat emeljük itt ki.

Az alternatív szcenáriók sorra veszik, hogy mi lenne, ha az alappályához képest

  • a) gyorsabb lenne a villanyautók elterjedése,
  • b) jobb lenne a hatékonyságjavulás, és alacsony kibocsátású üzemanyagokat használnának a légi és vízi közlekedésben,
  • c) az európai és észak-amerikai lakásokban jobban elterjedne a hőszivattyús fűtés,
  • d) jobb lenne a hatékonyságjavulás, és alacsonyabb kibocsátású fűtőanyagokat használnának a vas- és acélgyártásban, vagy
  • e) gyorsabban csökkennének a megújuló áramtermelési eszközök költségei. Az alternatív szcenáriókat úgy állították össze, hogy a közelmúlt tapasztalatai alapján mindegyik elképzelhető alternatíva legyen.

A lenti táblázat kiemel a tanulmányból néhány olaj-, földgáz- és szénfelhasználásra vonatkozó számot, amiből az látszik, hogy nagyon tág határok között ingadoznak az előrejelzések. Azt mondani például, hogy a közlekedésben az olajfelhasználás 2050-ben 33 millió hordó lesz naponta, de az is könnyen lehet, hogy csak 10, mert a villanyautók gyorsabban elterjednek, szinte olyan, mintha csak annyit mondanánk, hogy nem tudjuk, mennyi lesz. Vagy azt, hogy mindenféle ügyfél igényeinek szeretnénk egyszerre megfelelni, esetleg szeretnénk előre levédeni magunkat arra az esetre, ha az alappályánk nem jönne be. A vége az, hogy „ha sok, akkor sok, de ha kevés, akkor kevés lesz” típusú tautológiába fullad a dolog.

A villanyautók elterjedésére vonatkozó prognózisok egyébként más előrejelző intézmények körében is tág határok között mozognak. Az alábbi ábra szemlélteti egyes befektetési banki, szakmai tanácsadói vagy olajipari szereplők előrejelzéseit 2040-ig. Közöttük is vannak olyanok, akik egyszerre több szcenáriót adnak közre, érzékeltetve, hogy ők is el tudnak képzelni különböző kimeneteleket (értsd: nem mernek kiállni egyetlen, központi világkép mellett). Ezzel együtt az látszik, hogy nagyon nagy a szórás közöttük.

2025-re például, ami csak hét év múlva lesz, a legkisebb villanyautóarány-előrejelzés az új autók piacán 6 százalék (egyrészt az IHS Markit „Versengő technológiák” szcenáriójában, amely szerint az autóipari átmenet fokozatos lesz, másrészt a Wood Mackenzie energiaipari tanácsadó cég szerint), a legmagasabb előrejelzés pedig a Bank of America Merrill Lynché (BoA) 23 százalékkal. A későbbi évekre tovább nyílik az olló a különböző nézetek között, a BP azt is el tudja képzelni, hogy a betiltott belső égésű motorok világában 100 százalék lesz ez az arány, de az ő alappályájuk azért megáll 29 százaléknál, miközben a nagyjából középen álló Bloomberg New Energy Finance 55 százalékot vár, az IHS pedig azt mondja, hogy 18 százalék és 61 százalék is lehet (ez utóbbira mondhatnánk, hogy köszi a szakértést), míg a BoA 80 százalékot mond.

A Nemzetközi Energiaügynökség a kevesebb villanyautós táborhoz tartozik: 2040-re a legvalószínűbbnek tartott szcenáriójukban („New Policies Scenario”) 300 millió villanyautót várnak a világ útjain (tölthető hibridekkel együtt), miközben közreadott egy „hangsúlyosabb elektrifikációs” szcenáriót is, amelyben 950 millióra emelte a villanyautós tétet. A Wood Mackenzie 250 milliót, a McKinsey 550 milliót, a BNEF 559 milliót mond. A 300 és a 950 millió közé csak befér majd a valóság.

Összességében tehát úgy tűnik, hogy nagynevű elemző házak a legvalószínűbbnek tartott alappályájuk mellé igyekeznek odatenni néhány másik szcenáriót is – egyébként nagyon helyesen –, érzékeltetve az alappálya körüli bizonytalanságot is. De ha az alternatívák azt az üzenetet hordozzák, hogy egy adott mutató értéke lehet valamennyi, de elképzelhető a négyszer akkora és a negyedakkora is, akkor az összkép mégiscsak az lesz, hogy valójában fogalmuk sincs. Akármilyen lesz is a jövő, jó eséllyel előhúzható lesz egy olyan szcenárió a múltból, ami végül helyesnek bizonyult, és kijelenthetik, hogy megmondtuk. Így mindenki előrejelző gurunak érezheti majd magát.

Forrás: gurulóhordó