Nagyon jó félévet zárt idén a MOL

Az első félév jobb lett a vártnál a MOL-nál, minden szegmens jól teljesített – 2-ről 2,3 milliárd dollár fölé javították a 2017-re vonatkozó várakozásokat. A külső környezet javulása, az olajár emelkedése segíti leginkább a vállalatot, de a kiskereskedelem is csúcsra jár – ez a forgalom emelkedésének és a Fresh Cornerek kiépítésének is köszönhető.

(tovább…)

JÖNNEK AZ ELEKTROMOS AUTÓK, DE LESZ-E ELÉG „ÁRAMKÚT” MAGYARORSZÁGON?

200.000 e-autó és 20.000 nyilvános töltőpont 2030-ra: realitás vagy álom?

Érthető a kereskedelmi ingatlanok, plázák, áruházak üzemeltetőinek-fejlesztőinek idegenkedése attól, hogy az elektromobilitás elterjedéséhez nyilvánvalóan szükséges elektromos töltőállomások kiépítésének beruházási költségeit úgy finanszírozzák, hogy jelenleg még nem látható e beruházások pontos megtérülése. Ugyanakkor, ha nem lép ebben a kérdéskörben hazánk is sürgősen, lemaradhatunk a régiós versenytársainktól e téren. Kenyeres László, a Faludi Wolf Theiss Ügyvédi Iroda szakértője beszélt a az AARMA ingatlangazdálkodással kapcsolatos konferenciáján az elektromos autó-töltőpontok kérdéseiről május 25-én, Budapesten.

A magyarországi elektromobilitás kérdéskörét átfogóan kezelő Jedlik Ányos Tervre is épülő Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által még 2016-ban elkészített nemzeti program a reális elterjedési forgatókönyv szerint 2030-ra közel 200.000 e-autóval és az azokat kiszolgáló majdnem 20.000 nyilvános töltőponttal számol. E töltőpontok egy része nagy valószínűséggel a jelenlegi benzinkutakon és önkormányzati területeken kerülne kiépítésre. Nem véletlen, hogy a MOL 2030-as stratégiájában is fontos szerepet kap az elektromos töltőhálózat fejlesztése, de az e-mobilitás stratégiai kérdés a MVM és a magyarországi villamosenergia-elosztó társaságok számára is. A piacon már bontogatja szárnyait az állami szolgáltató, az e-mobi, mely többek között az e-autó vásárlásra vonatkozó kedvezményes programot is kezeli, és vélhetően az állami-önkormányzati töltőpontok szolgáltatója lesz hamarosan. A határozott állami célokat mutatja továbbá a jelenleg is folyó többmilliárd forintos, elektromos töltő beszerzésére igénybe vehető pályázat, melynek nyertese az önkormányzati területekre kap telepítési jogosultságot.

Ugyancsak fontos, a már megismerhető és elfogadás alatt álló adótörvény-változás, melynek értelmében a társasági adó alapjából, illetőleg a közműszolgáltatók különadójából a töltő-beruházások jelentős része levonhatóvá válik. Ugyanakkor az irodaházakban, bevásárlóközpontokban és áruházláncok parkolóiban is szükség lesz töltőpontok telepítésére, hiszen az autósok igényelni fogják a várható hatótáv-növekedés ellenére is, hogy a munkahelyükön, vásárlás vagy mozizás alatt gépkocsijukat fel tudják tölteni. A kereskedelmi ingatlanokban történő töltés távlatosan a nyilvános töltési piac akár 50%-át is elérheti. Ez nem a tyúk vagy tojás kérdése, mivel bármely állami autóvásárlási támogatás, illetve az e-autó árak várható csökkenése ellenére, kellő számú töltőpont hiányában kevesen fognak a belső égésű motorok helyett elektromos gépkocsira váltani.

Az OTÉK 2017. január 1-től kötelezi a kereskedelmi ingatlanok és parkolók üzemeltetőit arra, hogy 100 megkezdett parkolóhelyenként egy darab, illetve 2019-től még egy elektromos töltőpontot alakítsanak ki, míg újépítésű ingatlanoknál 100 helyből már 10-et alkalmassá kell tenni töltőpontok későbbi telepítésére. Mindez sok ezer töltőpontot jelent, miközben az itthon regisztrált, kizárólag elektromos hajtású autók száma még az ezret sem éri el.

A hazai szabályozás jelenleg fragmentált: a kötelező töltő-telepítési szabályokat az OTÉK, míg a töltési tevékenységet és annak engedélyezését a villamosenergia törvény tartalmazza. E szabályok nincsenek kellően összehangolva, ezért mindenképpen szükségesnek látszik egy, az elektromobilitásra vonatkozó átfogó törvény kidolgozása. Ez a jogszabály rendezhetné az új piac szereplőinek jogait és kötelezettségeit, valamint az egymással és az e-autósokkal felmerülő felelősségi kérdéseket egyaránt. A kormány honlapján már olvasható a hazai elektromobilitás fejlesztési lépéseinek támogatásáról szóló kormányrendelet tervezete, mely két új szereplőt, az elektromobilitás szolgáltatót és az elektromos töltőpont üzemeltetőjét nevesíti. A tervezetből az is kiderül, hogy az ingyenes közterületi autótöltés kezdeti romantikus időszaka hamarosan véget ér, akár perc alapon, akár kilowattóránként felszámíthatóvá válik a töltés vagy a parkolóhely használatának költsége.

„Bár a díjak megjelenése az e-autósok számára nem éppen kecsegtető, az is nyilvánvaló, hogy az e-mobilitás és az egyre okosodó autó, melyet több elemző a jövő évtized egyik legnagyobb üzleti áttöréseként tekint, nem terjedhet a klímapolitikai célkitűzéseknek megfelelő ütemben, ha az infrastruktúra kiépítésének tisztes haszna legalább hosszú távon nem számítható fel. Az ingatlanüzemeltetők és fejlesztők számára ezért már célszerű most megfelelő, előretekintő stratégián gondolkodni és partnerséget keresni azon piaci szereplőkkel, akik hajlandóak invesztálni ebbe az új üzleti szegmensbe”mondta el véleményét Kenyeres László a konferencián.

A stratégia keretében minden bizonnyal meg fognak jelenni olyan új üzleti és szerződéses konstrukciók (töltőhely bérlet, értékesítési haszon-megosztás, perc vagy kilowattóra alapon), melyek merőben eltérőek lesznek az ingatlanfejlesztők és üzemeltetők által jelenleg alkalmazott mintáktól. Összefoglalva tehát komoly kihívás előtt áll hazánk is, hiszen a fentieknek nem csupán klímapolitikai, környezetvédelmi, vagy tisztán gazdasági aspektusai vannak, de például turisztikai szempontokból is egyre égetőbb kérdés lehet a töltőpontok száma és eloszlása.

Forrás: Flow PR

Minden, amit az elektromos töltőállomások létesítéséről tudni lehet!

Egyre gyakrabban láthatunk elektromos autókat a magyar utakon, de vajon mi kell az elektromos töltőoszlopok telepítéséhez? Milyen szabványoknak és jogi feltételeknek kell megfelelni? Milyen az optimális technikai kiépítés, és mennyibe kerül?

Ha Önben is felmerültek a fent említett kérdések, akkor most mindezekre választ kaphat E-mobility konferenciánkon. A szervező PHOENIX CONTACT már jelentős tapasztalattal és referenciával rendelkezik Németországban, illetve Magyarországon. Szakértőink és partnereink (pl.: MVM) segítségével részletesen bemutatjuk az elektromos töltőállomás létesítésének technikai, jogi és üzleti feltételeit.

Kiknek ajánljuk a konferenciát?

Azoknak a benzinkút-tulajdonosoknak és üzemeltetőknek, akik az elektromostöltő-szolgáltatás kiépítésével további versenyelőnyökre, és ezáltal új ügyfelekre akarnak szert tenni.

Időpont: 2017. május 25. (csütörtök), 9:00 – 15:30

Helyszín: ABACUS Business & Wellness Hotel (2053 Herceghalom, Gesztenyés út 3.)

Szervező: PHOENIX CONTACT Kft. / Innovátor Műhely

Részletes szakmai program, további információ és jelentkezés.

http://innovatormuhely.hu/e-mobility-konferencia

Tényleg vége az E85 sztorinak?

news-20100312-09185144-754448309-300x200

Tavaly szeptemberben már írtunk arról, hogy az E85 bioetanol üzemanyag pályafutásának talán vége Magyarországon. Hangsúlyozni kell, hogy az E85 más országokban továbbra is elérhető üzemanyagfajta, nálunk a jogszabályi környezet teszi nehezebbé a bioetanol helyzetét. Így nekünk is meg kellett hoznunk egy döntést, miszerint a termék lekerül a kereshető üzemanyagok listájából. Sajnos már csak néhány kúton elérhető az E85, melyeket az alábbiakban tüntetünk fel, a jelenleg aktuális árakkal.

E85 kép

AGIP kútból MOL – Mennyi is az annyi?

A nyár végétől lehettünk tanúi annak, hogy már nemcsak hallunk az AGIP kutak megvételéről, hanem látjuk is a változást: egyre több AGIP kúton fogadnak már el MOL kártyákat, kivonták a forgalomból az E85-öt, és a központibb helyeken már átalakítási munkálatok is megkezdődtek a kutakon. Minap szembesültem azzal, hogy az Agip utcai székháznál is MOL attikát szerelnek. Ami tény az tény: nagyon szépek az átalakított kutak. Igazán magas színvonalú shopok és Fresh Corner-ek kerülnek kialakításra.

Fresh Corner

A MOL fennhangon hirdeti, hogy 173 töltőállomással fog bővülni a jelenlegi hálózat, ami azért messze sincs így.  173 magyarországi Agip töltőállomás került a MOL-csoporthoz

Korábbi cikkünkben is írtunk már arról, hogy nem minden AGIP kút kerül átalakításra, hiszen a hálózat 40%-a franchise rendszerben működött. Ebben az esetben pedig saját tulajdonban vannak a töltőállomások, melyeket a MOL nem vett át. Persze kivétel erősíti a szabályt, így Pécsen és Veszprémben is vásárolt meg a MOL AGIP franchise töltőállomást.

Viszont kérdéses volt a saját üzemeltetési kutak átszínezése is, hiszen 23 helyen találkozhatunk egymás mellett MOL-AGIP kúttal (Erről a Népszabadság is írt egy adatainkra támaszkodó cikket.) A kérdésre már most választ kaphattunk, hiszen a MOL honlapja alapján úgy tűnik, hogy a saját üzemeltetésű kutak mindegyike átszínezésre kerül.

mol.hu/kútkereső

Érdemes kivárni a végét, hiszen a “MOL érdekeltségű” kút még nem jelenti azt, hogy teljes átszínezést is fog kapni a töltőállomás. A MOL jelenleg egy új hálózatot is épít, ami a MOL partner+ név alatt fut. Egy új design kerül bevezetésre, mely néhány töltőállomáson már meg is tekinthető néhány hónapja (Pilisszentiván, Mór). Itt viszont nemcsak volt AGIP kutak kaphatják ezt az új színt, hanem bármilyen fehér töltőállomás is.

Szóval jelentősen változik a kép, ami a Magyarországi töltőállomás hálózatot illeti, érdemes figyelni oldalunkat, ahol folyamatosan frissítjük az új információkat.

CIAO AGIP: a kulisszák mögött

Hétfő óta talán már mindenki tudja, hogy a MOL felvásárolta a magyarországi AGIP kúthálózatot. Egy nagyszabású sajtótájékoztató keretein belül került bejelentésre a hír, amiről szakmán belül már 1,5 éve tudni lehetett.

Ezzel nagyot lépett a MOL: a 2014-ben elindított növekedési program keretein belül 450 kutat vett meg Kelet-Közép Európában. Ennek eredménye, hogy 5,3 milliárd literre növelte üzemanyag értékesítését. Ennek a számnak a függvényében mára elmondhatjuk, hogy a MOL már nemcsak a finomítói tevékenységben érdekelt a leginkább (és annak nyereségességében), hanem a kiskereskedelmi értékesítésben is.

A MOL augusztus elején 370 töltőállomással rendelkezik. Sajtóhírek szerint az AGIP megvételével ez a szám 173 kúttal fog növekedni. Ezt egy picit tegyük helyre. Az AGIP 107 kutat üzemeltetett központilag, a többi franchise szerződéses feltételek mellett működött AGIP kútként. A franchise azt jelenti, hogy a kút tulajdonosa NEM az AGIP, csupán az üzemanyagot, a színt illetve az akciókban való részvételt biztosítja a központ. Persze ezeken a kutakon is lehet használni Routex kártyát. Tehát a franchise kutakat a MOL nem vette meg, csupán a még érvényes szerződésüket tartja meg, és a szerződések lejáratáig ellátja őket már MOL üzemanyaggal.

Vannak AGIP franchise kutak, amelyek már biztosan nem lesznek MOL kutak, ugyanis többen már az év elején úgy döntöttek, hogy váltanak. Gondoljunk csak a Biatorbágyi vagy a Ceglédi AGIP kútra: közel fél éve már OMV színekben dolgoznak tovább.

Vagyis komolyan átrendeződik a piac, és minden kút igyekszik számára a legmegfelelőbb formában folytatni a működést. Lehetőségből pedig van bőven: A már említett OMV mellett az OIL! is sikeresen bővíti hálózatát, illetve az AVIA is igyekszik kutakat magához csábítani.

És mi a helyzet az AGIP által központilag üzemeltetett kutakkal? Mind a 107 MOL kút lesz? Állíthatom, biztosan NEM!

Összeszedtünk azokat a helyeket az országban, ahol a MOL és az AGIP kút egymás közvetlen közelében van: 24 ilyen helyet találtunk! Ebből 4 olyan hely van, ahol az AGIP és a MOL kút egymással szemben/mellett van  (Mór, Veszprém, Szerencs, Berettyóújfalu). A maradék 20 esetében is kérdéses, hogy szükség van-e néhány 100 méter távolságban egymástól 2 MOL kútra.

AGIP és MOL kút egymással szemben a Veszprém, Budapesti úton
AGIP és MOL kút egymással szemben: Veszprém, Budapesti út 

Arról nem is beszélve, hogy az M7-es autópályán Budapest és a Balaton között 3 AGIP kutat is találunk (Tárnok, Lepsény, Siófok), úgy hogy Velencén tudunk MOL kúton tankolni.

A fentiek szerint várható, hogy lesznek olyan AGIP kutak, melyek nem a megszokott piros-fehér-zöld MOL színezést fogják megkapni, legrosszabb esetben, pedig bezárásra is lehet számítani, ahol a kút forgalma nem indokolja a további üzemeltetést.

Az biztos, hogy a holtankoljak.hu oldalon folyamatosan nyomon követjük az eseményeket, és az átszínezésekről folyamatosan tájékoztatjuk olvasóinkat.

Egyre több üzemanyagot fogyasztunk

Az üzemanyagok fogyasztása 6,1 százalékkal emelkedett a magyar piacon az idei első fél évben, meghaladta a 1 milliárd 589 millió litert, ezen belül a gázolaj kereslete 7,0 százalékkal, a benziné pedig 4,7 százalékkal nőtt – tudtuk meg a Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) főtitkárától.
Egyre több üzemanyagot fogyasztunk

Grád Ottó a növekedést részben a még mindig kedvező, literenkénti 320-330 forintos üzemanyagárakkal indokolta.

A szövetség összesítése szerint benzinből 623,04 millió liter fogyott, gázolajból pedig 966,74 millió liter az első hat hónapban.

A benzinfajták közül a legnagyobb mértékben, 36,9 százalékkal a prémium benzin iránt emelkedett a kereslet, ebből összesen 27,7 millió litert vásároltak, ugyanakkor a 95-öst keresték a legtöbben: csaknem 593,3 millió litert adtak el belőle az első hat hónapban, 3,6 százalékkal többet, mint egy évvel korábban.

A főtitkár beszámolt arról is, hogy a 98-as motorbenzin fogyasztása látványosan, 11,5 százalékkal 2,07 millió literre esett a vizsgált időszakban az előző év első feléhez képest, mint mondta: gyakorlatilag a prémium kategória veszi át a 98-as benzin helyét, amely néhány éven belül várhatóan teljesen kikerül a forgalmazási körből. Bár jelentős a növekedett a prémium benzin-kereslet, a teljes értékesítés csupán 4 százalékát adja – hangsúlyozta a főtitkár.

A normál gázolajból 897,06 millió liter fogyott, 5 százalékkal több, mint egy évvel korábban, prémium gázolaj fogyasztása 42,7 százalékkal, 69,6 millió literre nőtt.

A MÁSZ 7 tagvállalatának töltőállomásai értékesítették a belföldön eladott összes benzin üzemanyag mintegy 75 százalékát és a gázolaj 66 százalékát.

Megemlítette azt is, hogy miközben a Magyarországon lévő mintegy 2000 töltőállomás 60 százaléka a MÁSZ tagvállalatainak kúthálózatához tartozik, a kiskereskedelmi üzemanyag-forgalom 70 százaléka ezeken a kutakon realizálódik.

Balogh Tibor, a szövetség alelnöke kérdésre válaszolva elmondta: rövid távon csupán kis mértékben növekedhet az üzemanyagok ára, 1-2 év múlva valamivel nagyobb emelkedésre lehet számítani, azonban a korábbi “100 dolláros álom” nem tér vissza. Az üzemanyag-forgalom viszont még az idén elérheti a válság előtti, 2008-as szintet, köszönhetően a 2014-ben és 2015-ben – alacsony nyersolaj ár miatt – megugrott keresletnek. Az előző két év növekedési üteme azonban hosszú távon valószínűleg nem tartható – vélekedett az alelnök.

A szövetség honlapján fellelhető információk szerint tavaly az egész évben 7,6 százalékkal növekedett az üzemanyag-eladás az előző évhez képest a Magyar Ásványolaj Szövetség tagvállalatai, a nagy üzemanyag-forgalmazók kútjainál, 2015-ben 3 milliárd 181 millió literre nőtt az üzemanyag-fogyasztás a magyar piacon. Ezen belül a gázolaj iránti kereslet 11 százalékkal, a benziné pedig 2,9 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. Benzinből 1,257 milliárd liter fogyott, gázolajból pedig 1,924 milliárd liter 2015-ben.

Megnyitott a világ legnagyobb Shell töltőállomása a luxemburgi Berchemben

A Shell luxemburgi leányvállalata átfogó renoválás után június 8-án hivatalosan is megnyitotta a világ legnagyobb Shell töltőállomását. A Shell Berchem korszerűsített létesítményeit úgy tervezték meg, hogy a hatékonyabb kiszolgálás és a színesebb vásárlói élmények révén még magasabb színvonalú szolgáltatást nyújtsanak az úton levőknek.

(tovább…)