Mennyit is keresnek a benzinkutak?

Egy nagy nyugat-európai benzinkút csak az üzemanyag-eladáson évi 200.000 eurót kereshet. Norvégiában és Svájcban a legmagasabb a töltőállomások haszonkulcsa, Német- és Franciaországban átlagos, a legalacsonyabb Nagy-Britanniában.

A brit Wood Mackenzie reprezentatív felmérése azt mutatja, hogy az üzemanyag-eladók Európa leggazdagabb országaiban keresnek a legjobban.

Norvégiában bruttó 27 cent marad egy liter benzin, 22 cent egy liter gázolaj után. Svájcban fordított a helyzet: ott a kutak 28 centet keresnek egy liter dízelen és 25-öt egy liter 95-ös benzinen.

Benzinkút Norvégiában

A bruttó nyereségből természetesen le kell vonni az adókat, a szállítás, az üzemeltetés, a marketing költségeit. Így a nyereség a bruttó haszon ötödére is csökkenhet, ám a vállalkozás így is megéri: egy nagy töltőállomás mintegy 10 millió liter üzemanyagot ad el egy évben. Ha csak 2 centet keres egy literen, így is 200.000 eurót gazdálkodott ki.

A két említett ország után a magas haszonkulcs sorrendjében Hollandia és Portugália következik. Az árak alakulása a lakosság vásárlóerejétől és a versenytől is függ.

A nagyobb kulccsal dolgozó országokban általában nagy konszernek, mint a BP, a Shell, a Total, az Esso vagy az Eni uralják a piacot.

Német -és Franciaországban, ahol a haszonkulcs átlagosan 10-11 százalék körül van, a kutak harmadát kisebb vállalkozók működtetik, ami lenyomja az árakat és a haszonkulcsot.

Mindkét országban jelentős forgalmat bonyolítanak le diszkont áraikkal a hipermarketek töltőállomásai. A lista végén Ausztriát találjuk, átlagosan 9 és Nagy-Britanniát, 7.4. százalékos bruttó haszonkulccsal.

A felmérés számait egyik nagy konszern sem cáfolta, így adatai hitelesnek tekinthetők.

Na és mi a helyzet Magyarországon? Elmondhatjuk, a töltőállomások többsége körülbelül bruttó 20 forintos árréssel értékesít benzint és gázolajat. Levonva az adókat, költségeket elmondhatjuk, hogy csupán 3-4%-os árrése van egy kúttulajdonosnak az üzemanyagon. Ha ezt összehasonlítjuk egyéb kereskedelmi termékkel, akkor azért jól látszik, hogy hatalmas összegeket kell megmozgatni ahhoz, hogy néhány százalékos árrést elérjen az ember. A shop termékek esetében más a matek, itt a magán töltőállomásokra jellemző, hogy 25-30%-os árrést érvényesítenek a shopban kapható terméken, ehhez képest a nagyobb hálózatok (MOL, Shell, OMV, Lukoil) ennél jóval nagyobb, akár 100-150%-os árréssel értékesítenek a shopban termékeket.

Forrás: EID

Mekkora a jövedéki adótartalom Európa országaiban?

Okkal merül fel a kérdés, hiszen mostanra már mindenki biztosan tudja, hogy a hónap elején emelkedett a benzin és a gázolaj jövedéki adótartalma. Sovány vigasz, hogy csak a következő 3 hónapot kell kibírni, hiszen a NAV december 23-ig kell, hogy kihirdesse az utolsó negyedév Brent olajár átlagát, ami ha 50 dollár fölé kerül, akkor van esély arra, hogy januárra a megemelt adót visszacsökkentsék a nettó 5 illetve 10 forinttal (benzin esetén 5, gázolaj esetén 10 forint). Ha nézzük az aktuális olajárakat, akkor van ok a bizakodásra: köszönhetően az OPEC országok enyhülésének, és annak, hogy végre hajlandóak megállapodni alacsonyabb mennyiségek kitermeléséről meghozta a változást, az elmúlt egy hétben az olaj ára az 50 dolláros szint felett mozog, sőt emelkedik folyamatosan. Persze ez csak az extra jövedéki adómérték szempontjából jó hír, hiszen így is drágul a hazai üzemanyag, csak most az olajár emelkedése miatt.

Ha van kedvünk, akkor pedig bogarásszuk a lenti grafikont, melyben a környező országok jövedéki adótartalma kerül összehasonlításra. Nem is olyan rossz a helyzet, ha mondjuk Hollandiával vagy Nagy-Britanniával hasonlítjuk össze Magyarország adatait. Lehetne rosszabb is. 🙂

Ami szembetűnő, hogy a nálunk alkalmazott benzin esetében kivetett jövedéki magasabb, mint a gázolajé. Ezzel ellentétben az Európai országok többségében ez éppen fordítva van.

21680_f127932s