Újabb változás az üzemanyagtöltő állomásokon

Érdemes egy kicsit jobban odafigyelni a tankolásnál, most kivételesen nem az árra, hanem, hogy melyik pisztolyt is emeljük le a kútoszlopról: változnak a jelölések!

A jól ismert oktánszámra alapuló jelöléstől elbúcsúzhatunk idén ősszel. Ugyanis október 12-től megváltozik az üzemanyagok címkézési rendszere az Európai Unióban. A benzint egy körben elhelyezett E betű és egy szám jelöli majd, a gázolajat pedig egy négyzetben elhelyezett B betű. Az alternatív üzemanyagoknak egy rombusz lesz a szimbóluma.

Nyilván a színtévesztőkre, színvakokra gondoltak ezzel a változtatással, mert az eddig használt zöld-sárga színkód helyett uniformizált, fekete-fehér címkék kerülnek elhelyezésre.

Az intézkedést az Európai Unió 28 tagállamában, továbbá, Izlandon, Norvégiában, Lichtensteinben, Macedóniában, Szerbiában, Svájcban és Törökországban vezetik be.

Az új címkék megtalálhatóak lesznek az újonnan gyártott autók üzemanyagtartályának közelében, az autó kézikönyvében, a benzinkutakon, illetve az autószalonokban. Az EU illetékesei szerint az új rendszer segíteni fog a fogyasztóknak, hogy kiválasszák az autójuknak megfelelő üzemanyagot.

A benzinhez használt címkék a következők lesznek: E5 (95-ös vagy 98-as oktánszám és legtöbb 5% etanol), E10 (95-ös vagy 98-as oktánszám és 10% etanol) és E85 (85% etanol, az ilyen típusú üzemanyaggal működő járműveknek).

A szándék jó, de megvalósítás már első ránézésre is kérdéseket vet fel. Azokban az országokban, ahol benzin a benzin (mint hazánkban is), és nem pedig petrol, ott a dízelek B betűs jelölése könnyen megkavarhatja a sietősen tankoló autóst.

Szerencsére a kötelező jelölések mellett a régit is fent hagyhatják a töltőállomások tulajdonosai, így végképp zen pillanat lesz, amíg a töltőpisztolyhoz nyúlunk, a színes reklámok, az előnyöket felsoroló, mosolygó celebfejek mellett már csak a félhivatalos és hivatalos jelöléseket bogarászva kell eldöntenünk majd, melyik terméket válasszuk.

Forrás: vezess.hu

OMV tankolás

Nem riaszt el a dráguló üzemanyag

Az elmúlt időszak üzemanyagár emelkedései dacára ismét kiugró forgalomemelkedés tapasztalható, különösen a dízel piacán.

Négyszáz forint körüli, literenkénti üzemanyagtarifa ide vagy oda, ismét kiugró mértékben nőtt a hazai üzemanyag-forgalom – számítható ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal minap frissített adatbázisából. Az év első felében a hazai töltőállomásokon 2,5 milliárd liter üzemanyag fogyott, ami 6,8 százalékkal haladja meg a tavalyi év hasonló időszakában mértet. A kiugró növekedési érték a válság utáni kilábalás második hullámának tekinthető. Míg például 2011 első féléve még 11 százalékos visszaesést hozott, 2015-ben már ugyanekkora ugrást mértek. Azóta az emelkedési érték 4 százalék körülire finomodott. A mostani első félév ehhez képest újabb kiugrást mutat. A statisztikákból az is következik, hogy tovább nő az olló a benzin- és a gázolajforgalom között, mégpedig utóbbi üzemanyagfajta javára. Dízelből az elmúlt négy évhez hasonlóan ismét rekordokat, 1,6 milliárd litert értékesítettek, ami 8,6 százalékos emelkedés. Ez az előző két évhez képest a teljes üzemanyag-piacnál is nagyobb kiugrást mutat. Bár a közel 900 milliós benzinértékesítés is közel 4 százalékos emelkedésnek számít, az ütem lényegében megfelel az elmúlt négy év értékeinek és a forgalom egy évtizede állt már magasabban is.

A fejlemények számos közhiedelmet cáfolnak. 2011-ben a kereslet zuhanásszerű csökkenése kétségkívül egybeesett a hazai, 450 forint körüli tarifarekord időszakával. A 2014-15-ös forgalomemelkedés is az árzuhanás idejére esett, sőt a 2016-17-es igénytompulással egyidejűleg is némileg nőttek a tarifák. Ám az idei év első fél évében folytatódó áremelkedés – a gyakorta elhangzó panaszok ellenére – a jelek szerint a legkevésbé se szegte az autósok tankolási kedvét. Közgazdászok szerint ugyanis az üzemanyagkereslet viszonylag rugalmatlan. Normál esetben nem tankolunk sokkal többet, ha olcsóbb a termék, vagy kevesebbet, ha drágább. Autózási szokásainkat ugyanis alapvetően az életvitelünk határozza meg. Ha egyáltalán az töltőállomások totemoszlopai bárkit is gyökeres életmódváltásra sarkallnának, ez csak hosszú évek során kivitelezhető. Eszerint az üzemanyagforgalmat kevésbé a kínálat – az árak -, sokkal inkább a kereslet – a jövedelmek – befolyásolják. És a látszat ellenére alapvetően korábban is ez a szabály érvényesült. Így 2011-ben se az amúgy valóban égbe törő olajárak, hanem a válság okozta a keresletcsökkenést. A rákövetkező évek igényhullámai nagyjából szintén lekövetik a jövedelmek, illetve a GDP alakulását. Ennek legékesebb példája ez év első fele. Még szembetűnőbb az üzemanyagokon belül a dízel iránti élénkülő kereslet. Ez egyrészt a cégek – különösen a fuvarozók és a mezőgazdasági társaságok – egyre vérmesebb fogyasztási kedvére utal. Másrészt a hazai közlekedőket a jelek szerint egyáltalán nem érintették meg a dízelmotorok valós környezetszennyező hatását érintő nemzetközi vizsgálatok. Pedig ennek nyomán az ilyen üzemű járműveket egyes nyugat-európai városok már ki is tiltották. Nálunk ugyanakkor továbbra is kiugró a dízel iránti igénynövekedés, amit az alternatív hajtástípusok népszerűsítése se vet vissza.

Forrás: Népszava

Jövedéki adóváltozás – hamarosan lejár a negyedév

 

Kezdődik a számolgatás, hiszen lejár egy újabb negyedév, amikor is a Brent típusú olaj hordónkénti árát figyeljük. Egy éve él a törvény, miszerint ha a Brent olaj ára 50 dollár alatt van átlagosan, adott negyedévben, akkor emelkedik a benzin és a gázolaj jövedéki adója. Megéltünk már csökkentést és emelést is, a kérdés, hogy 2017. július 1-től mi fog történni.

Aggodalomra adhat okot az, hogy az elmúlt hetekben az olaj ára komoly csökkenésnek indult. A május végi OPEC találkozó, és az ott meghozott döntések csalódást okoztak a piacnak. Ugyanis a szereplők a 9 havi befagyasztáson túl vártak olyan döntést is, ami hosszabb távon megtámasztja az olaj árát. Ennek ellenére sem a nigériai/líbiai kvóta megállapítására, de egyéb termeléscsökkentő lépésre sem került sor. A piac számára kérdéses, hogy miként alakul a kínálat a megegyezés lejárta után.

Orosz szakértők is nyilatkoztak várakozásaikról az olajárát tekintve, szerintük 60 dollárnál magasabb árra nem számíthatunk a következő 3 évben. Talán ez a jóslat lehet a fogyasztók számára a legkedvezőbb, hiszen egy ilyen ár mellett nagyjából 350 forint körüli átlagáron lehet itthon üzemanyagot tankolni, úgy, hogy jövedéki adóemeléstől sem kell félni az 50 dolláros hordónkénti árszint alá csökkentés miatt.

Folyamatosan figyeljük a Brent olaj árát, mely alapján látszik, hogy júliusban nem számíthatunk jövedéki adóemelésre. Június közepén a Brent átlagára 52 dollár, vagyis a következő két hétben komolyabbat kéne zuhanna az árnak ahhoz, hogy lerontsa a jelenlegi átlagot. Az ár 56 és 47 dollár között mozgott, április, május és júniust eddig nézve. A NAV június 22-ig kiközli a Brent olaj átlagárát, mely alapján megállapítják az üzemanyagok jövedéki adóját a következő negyedévre.

Marad a magasabb jövedéki adó mérték a benzin és gázolaj esetében

A NAV jövedéki osztály részéről megtörtént a bejelentés a következő negyedévre vonatkozó adómértéket illetően: a magasabb adómérték marad 2017. január-március időszakban is. A következő negyedévre (2017. április-június időszak) pedig március 22.-e körül jelentik be a jövedéki adó mértékét. Így sajnos a január 1-e nem árcsökkenéssel kezdődik a kutakon, hacsak az olajár változása vagy a forint/dollár árfolyam nem indokolja azt.

A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény 52. § (9) bekezdésének alapján számított, és az 52. § (1) a-d) pontjának megfelelő adómértékek megállapításához szükséges átlagárat az alábbi táblázat tartalmazza:

Az ásványolaj adómértékek megállapításához szükséges,
Brent napi jegyzési adatok alapján meghatározott átlagár

Érvényesség időszaka

Ár (USD/hordó)

Q4 2016 (2016.10.01 – 2016.12.31)

46,551

Q1 2017 (2017.01.01 – 2017.03.31.)

49,762

 Q2 2017 (2017.04.01 – 2017.06.30.)  (közzététel várható ideje: 2017. 03. 22-ig.)

Forrás/Source: S&P Global Inc.(Platts)2016

Mekkora a jövedéki adótartalom Európa országaiban?

Okkal merül fel a kérdés, hiszen mostanra már mindenki biztosan tudja, hogy a hónap elején emelkedett a benzin és a gázolaj jövedéki adótartalma. Sovány vigasz, hogy csak a következő 3 hónapot kell kibírni, hiszen a NAV december 23-ig kell, hogy kihirdesse az utolsó negyedév Brent olajár átlagát, ami ha 50 dollár fölé kerül, akkor van esély arra, hogy januárra a megemelt adót visszacsökkentsék a nettó 5 illetve 10 forinttal (benzin esetén 5, gázolaj esetén 10 forint). Ha nézzük az aktuális olajárakat, akkor van ok a bizakodásra: köszönhetően az OPEC országok enyhülésének, és annak, hogy végre hajlandóak megállapodni alacsonyabb mennyiségek kitermeléséről meghozta a változást, az elmúlt egy hétben az olaj ára az 50 dolláros szint felett mozog, sőt emelkedik folyamatosan. Persze ez csak az extra jövedéki adómérték szempontjából jó hír, hiszen így is drágul a hazai üzemanyag, csak most az olajár emelkedése miatt.

Ha van kedvünk, akkor pedig bogarásszuk a lenti grafikont, melyben a környező országok jövedéki adótartalma kerül összehasonlításra. Nem is olyan rossz a helyzet, ha mondjuk Hollandiával vagy Nagy-Britanniával hasonlítjuk össze Magyarország adatait. Lehetne rosszabb is. 🙂

Ami szembetűnő, hogy a nálunk alkalmazott benzin esetében kivetett jövedéki magasabb, mint a gázolajé. Ezzel ellentétben az Európai országok többségében ez éppen fordítva van.

21680_f127932s