A NAV szerint kevesebbet tankolunk

Tavaly 6,5 milliárd literen ismét csúcsot döntött az üzemanyagok hazai forgalma. Már érezhető az alternatív hajtás előretörése.

Tavaly 2,9 százalékkal 6,5 milliárd literre nőtt az üzemanyagok összesített hazai forgalma – számítható ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal honlapján közzétett kimutatás alapján. Bár a mért “szabadforgalom” – immár negyedik éve – rekordnak számít, az emelkedési mérték a világválság lecsengése, azaz 2013 óta a legalacsonyabb. A gázolajforgalom 3,6 százalékkal 4,5 milliárd literre nőtt. Utóbbi érték immár hatodik éve számít csúcsdöntésnek. Az emelkedés mértéke az elmúlt hat év átlagába simul úgy, hogy 2014, 2015 és 2018 ehhez képest jelentős kiugrást hozott. A benzin iránti igény 1,4 százalékkal kétmilliárd liter közelébe bővült. A bővülés szintje szintén a válság óta nem látott szerénységű. A termékből elfogyasztott mennyiség változatlanul csak közelíti a 2007-es, 2,1 milliárd literes csúcsot.

Az értékek jóval szerényebbek a Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) által közzétetteknél. A vezető hazai olajcégeket tömörítő szervezet január elején az üzemanyag 5,3 százalékos forgalombővüléséről számolt be; ezen belül a gázolaj iránti kereslet 5,5, a benzineladások pedig 4,9 százalékkal bővültek. Utóbbi adat nagyjából megfelel az elmúlt három évének, viszont jócskán meghaladja az azt megelőző három évét. A látszólagos ellentmondások feloldására megkértük Grád Ottót, a MÁSZ főtitkárát. A szakember leszögezte: a MÁSZ tagvállalatai a közel 2 ezer hazai kút valamivel több mint felét üzemeltetik, ami a tavaly év végi adatok szerint 1025 egység. Igaz, a fogyasztás mintegy kétharmada rajtuk keresztül zajlik. A kutakon túl ugyanakkor számos nagyvevő – így a közlekedési- és szállítóvállalatok, nagy mezőgazdasági cégek, vagy épp a honvédség – közvetlenül a nagykereskedésből vásárol és nem nyilvános kutakon tankol. A szabadforgalmi adat ezekkel kiegészülve alakul ki.
A lendületvesztést Grád Ottó a folyamatos rekordok természetes velejárójának tartja. Ilyen magas fokú igényemelkedés esetén előbb-utóbb óhatatlanul bekövetkezik, hogy az újabb csúcsra már némiképp alacsonyabb ütemben hág fel a fogyasztás – magyarázta a főtitkár. A benzin esetében az összesített és a MÁSZ-adat emelkedési üteme közti különbségből értelemszerűen az következik, hogy az autósok egyre inkább választják a “márkás” vagy “színes” kutakat a “márkátlan”, avagy “fehér” töltőállomások helyett. Ennek oka lehet a kényelmen túl az ott elérhető bővebb választék – így például a prémiumüzemanyagok -, vagy akár a shopokban más termékek elérhetősége is. Ezt a jelek szerint egyre kevésbé fékezi, hogy a “márkás” kutak nagy átlagban drágábbak a “fehéreknél”. Ennek oka, hogy tavaly összességében nem vagy alig emelkedett az üzemanyagok ára, viszont nőtt az – akár tankolásra – elkölthető jövedelem. Ezt támasztja alá, hogy míg tavaly a márkás hazai kutak száma kissé nőtt, a “fehéreké” több mint egy tucattal apadt. Grád Ottó szerint az autók fogyasztása is csökken. (A Levegő Munkacsoport nevű környezetvédő szervezet minapi konferenciáján ugyanakkor ezzel ellenkező folyamatokat mutatott be.) Emellett a főtitkár szerint egyre inkább érezhető az alternatív – elektromos, hibrid, CNG-, vagy épp LNG- – hajtású gépjárművek hatása. Ilyen típusra pedig elsősorban benzinfogyasztók váltanak.
Ezt számításaink is alátámasztják. Miközben 2016-ig a márkátlan kutak benzinforgalma a MÁSZ-tagvállalatoké egyre nagyobb arányát elérve 35 százalékot tett ki, azóta ez az arány 32 százalékra mérséklődött. A teljes benzinforgalom egyre inkább megegyezik az üzemanyagkutakéval, vagyis ma már szinte semmilyen vevő nem jut közvetlenül a nagykereskedőtől benzinhez. Gázolajból ugyanakkor “csak” körülbelül kétszer többet adnak el a MÁSZ-kutakon, mint azon kívül és ez az arány is csökken. Az összesített adat szintén ehhez közelít. Hasonló folyamat figyelhető meg a kutak és az azon kívüli gázolajforgalom összevetésével. A nyílt kutakon kívüli dízelértékesítés aránya a 2007-es 36 százalék óta folyamatosan csökken, ami így tavaly pont negyedrészt tett ki. Ezt támasztja alá az is, hogy az összesített, 3,6 százalékos dízeligény-emelkedés jóval szerényebb a MÁSZ-kutak 5,5 százalékánál. Grád Ottó ennek kapcsán leszögezte: a dízeligény alapvetően a gazdaság, a fuvarozók és más ágazatok anyagi helyzetére utal. E piacon kevéssé jellemző az alternatív üzemanyagok megjelenése és a dízel környezetszennyezését illető bírálatok sem éreztetik fékező hatásukat. (Sőt, a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesülete az év elején az idős használtautók egyre bővülő behozatalára figyelmeztetett.)
Forrás: Népszava

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.