JÖNNEK AZ ELEKTROMOS AUTÓK, DE LESZ-E ELÉG „ÁRAMKÚT” MAGYARORSZÁGON?

200.000 e-autó és 20.000 nyilvános töltőpont 2030-ra: realitás vagy álom?

Érthető a kereskedelmi ingatlanok, plázák, áruházak üzemeltetőinek-fejlesztőinek idegenkedése attól, hogy az elektromobilitás elterjedéséhez nyilvánvalóan szükséges elektromos töltőállomások kiépítésének beruházási költségeit úgy finanszírozzák, hogy jelenleg még nem látható e beruházások pontos megtérülése. Ugyanakkor, ha nem lép ebben a kérdéskörben hazánk is sürgősen, lemaradhatunk a régiós versenytársainktól e téren. Kenyeres László, a Faludi Wolf Theiss Ügyvédi Iroda szakértője beszélt a az AARMA ingatlangazdálkodással kapcsolatos konferenciáján az elektromos autó-töltőpontok kérdéseiről május 25-én, Budapesten.

A magyarországi elektromobilitás kérdéskörét átfogóan kezelő Jedlik Ányos Tervre is épülő Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által még 2016-ban elkészített nemzeti program a reális elterjedési forgatókönyv szerint 2030-ra közel 200.000 e-autóval és az azokat kiszolgáló majdnem 20.000 nyilvános töltőponttal számol. E töltőpontok egy része nagy valószínűséggel a jelenlegi benzinkutakon és önkormányzati területeken kerülne kiépítésre. Nem véletlen, hogy a MOL 2030-as stratégiájában is fontos szerepet kap az elektromos töltőhálózat fejlesztése, de az e-mobilitás stratégiai kérdés a MVM és a magyarországi villamosenergia-elosztó társaságok számára is. A piacon már bontogatja szárnyait az állami szolgáltató, az e-mobi, mely többek között az e-autó vásárlásra vonatkozó kedvezményes programot is kezeli, és vélhetően az állami-önkormányzati töltőpontok szolgáltatója lesz hamarosan. A határozott állami célokat mutatja továbbá a jelenleg is folyó többmilliárd forintos, elektromos töltő beszerzésére igénybe vehető pályázat, melynek nyertese az önkormányzati területekre kap telepítési jogosultságot.

Ugyancsak fontos, a már megismerhető és elfogadás alatt álló adótörvény-változás, melynek értelmében a társasági adó alapjából, illetőleg a közműszolgáltatók különadójából a töltő-beruházások jelentős része levonhatóvá válik. Ugyanakkor az irodaházakban, bevásárlóközpontokban és áruházláncok parkolóiban is szükség lesz töltőpontok telepítésére, hiszen az autósok igényelni fogják a várható hatótáv-növekedés ellenére is, hogy a munkahelyükön, vásárlás vagy mozizás alatt gépkocsijukat fel tudják tölteni. A kereskedelmi ingatlanokban történő töltés távlatosan a nyilvános töltési piac akár 50%-át is elérheti. Ez nem a tyúk vagy tojás kérdése, mivel bármely állami autóvásárlási támogatás, illetve az e-autó árak várható csökkenése ellenére, kellő számú töltőpont hiányában kevesen fognak a belső égésű motorok helyett elektromos gépkocsira váltani.

Az OTÉK 2017. január 1-től kötelezi a kereskedelmi ingatlanok és parkolók üzemeltetőit arra, hogy 100 megkezdett parkolóhelyenként egy darab, illetve 2019-től még egy elektromos töltőpontot alakítsanak ki, míg újépítésű ingatlanoknál 100 helyből már 10-et alkalmassá kell tenni töltőpontok későbbi telepítésére. Mindez sok ezer töltőpontot jelent, miközben az itthon regisztrált, kizárólag elektromos hajtású autók száma még az ezret sem éri el.

A hazai szabályozás jelenleg fragmentált: a kötelező töltő-telepítési szabályokat az OTÉK, míg a töltési tevékenységet és annak engedélyezését a villamosenergia törvény tartalmazza. E szabályok nincsenek kellően összehangolva, ezért mindenképpen szükségesnek látszik egy, az elektromobilitásra vonatkozó átfogó törvény kidolgozása. Ez a jogszabály rendezhetné az új piac szereplőinek jogait és kötelezettségeit, valamint az egymással és az e-autósokkal felmerülő felelősségi kérdéseket egyaránt. A kormány honlapján már olvasható a hazai elektromobilitás fejlesztési lépéseinek támogatásáról szóló kormányrendelet tervezete, mely két új szereplőt, az elektromobilitás szolgáltatót és az elektromos töltőpont üzemeltetőjét nevesíti. A tervezetből az is kiderül, hogy az ingyenes közterületi autótöltés kezdeti romantikus időszaka hamarosan véget ér, akár perc alapon, akár kilowattóránként felszámíthatóvá válik a töltés vagy a parkolóhely használatának költsége.

„Bár a díjak megjelenése az e-autósok számára nem éppen kecsegtető, az is nyilvánvaló, hogy az e-mobilitás és az egyre okosodó autó, melyet több elemző a jövő évtized egyik legnagyobb üzleti áttöréseként tekint, nem terjedhet a klímapolitikai célkitűzéseknek megfelelő ütemben, ha az infrastruktúra kiépítésének tisztes haszna legalább hosszú távon nem számítható fel. Az ingatlanüzemeltetők és fejlesztők számára ezért már célszerű most megfelelő, előretekintő stratégián gondolkodni és partnerséget keresni azon piaci szereplőkkel, akik hajlandóak invesztálni ebbe az új üzleti szegmensbe”mondta el véleményét Kenyeres László a konferencián.

A stratégia keretében minden bizonnyal meg fognak jelenni olyan új üzleti és szerződéses konstrukciók (töltőhely bérlet, értékesítési haszon-megosztás, perc vagy kilowattóra alapon), melyek merőben eltérőek lesznek az ingatlanfejlesztők és üzemeltetők által jelenleg alkalmazott mintáktól. Összefoglalva tehát komoly kihívás előtt áll hazánk is, hiszen a fentieknek nem csupán klímapolitikai, környezetvédelmi, vagy tisztán gazdasági aspektusai vannak, de például turisztikai szempontokból is egyre égetőbb kérdés lehet a töltőpontok száma és eloszlása.

Forrás: Flow PR

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.