Készülnek az olajvállalatok a januári benzinváltozásra

Készülnek a magyar piacon üzemanyagokat forgalmazó társaságok arra, hogy január 1-jétől emelkedik a motorbenzinbe és a dízelbe keverendő, megújuló energiaforrásnak minősülő, biológiai eredetű összetevők kötelező mértéke.

Várhatóan a 98-as benzin visszavezetése a piacra nem fog megtörténni. A Mol új tartályokat épít a százhalombattai finomítójában. A vállalatnál elsődleges, hogy belföldi etanolt szerezzenek be, ám más társaságokhoz hasonlóan külföldi forrást is igénybe vesznek. Az érintett cégek azt hangsúlyozták, hogy nem lesz gond az új típusú üzemanyag ellátásában. (tovább…)

Ennyit tankolunk havonta

Egyre többet autóznak a magyarok, tavaly a 30-59 évesek 73 százaléka használta rendszeresen autóját, szemben az egy évvel korábbi 71, illetve a 2016-os 60 százalékkal – derül ki a K&H biztos jövő felméréséből. Az üzemanyagszámla havonta átlagosan 22 ezer forintra rúg, ami 12 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi összeget.

Két év alatt jelentősen nőtt az autóhasználók tábora a K&H biztos jövő felmérése szerint: 2018-ban a 30-59 éves magyarok 73 százaléka hetente többször ült kocsiba, szemben a 2017-ben mért 71 százalékkal, illetve a 2016-os 60 százalékkal.

A kutatásból kiderül az is, hogy a férfiak 82 százaléka autózik rendszeresen, a nőknek azonban csak a 65 százaléka. Az országon belüli különbségeket jól mutatja, hogy a fővárosban a rendszeresen autózók aránya 60 százalék alatti, a nyugati országrészben viszont meghaladja a 80 százalékot.

A megkérdezettek átlagosan 13 éves autókkal közlekednek, ez valamivel alacsonyabb a hivatalos KSH-adatnál, amely szerint a magyarországi személyautók átlagosan több mint 14 évesek. Az autók életkorában komoly eltérések vannak az országon belül: a keleti országrészben élők 49 százaléka több mint 15 éves kocsival autózik, ezzel szemben a fővárosban az autósok mindössze 29 százalékánál jött ki a 15 évet meghaladó átlag.

Az autósok 2018-ban havonta átlagosan 22 ezer forintot költöttek üzemanyagra, ez 12 százalékos éves emelkedésnek felel meg, lényegében megegyezik az üzemanyagok drágulásával.

A KSH-adatok szerint ugyanis 2018-ban a benzin átlagára 381 forint volt, a gázolajé pedig 395 forintot tett ki, ami 7 és 11 százalékos emelkedésnek felel meg éves összevetésben. Az autósok 19 százaléka havonta 20-30 ezer forintért vásárolt tavaly üzemanyagot, 13 százalékuk 30-50 ezer forintot tankol el, és 7 százalékos azoknak az aránya, akik több mint 50 ezer forintot hagytak a benzinkutakon egy-egy hónapban.

Egy év alatt egyébként a megkérdezett autósok átlagosan 16 ezer kilométert vezetnek, ami lényegében megegyezik a 2017-es adatokkal. A férfiak továbbra is sokkal többet (átlagosan 20 ezer kilométert) vezetnek mint a nők (átlagosan 12 ezer kilométer évente).

Forrás: vg.hu

 

Mikor lesz Magyarországon 10 autónként 1 töltő?

Állandó téma az elektromos autósoknál a hazai töltőállomások helyzete. Mivel már több, mint 10 ezer villanyautó lepi fel Magyarország útjait, a hálózatnak is fel kell kötnie a gatyáját.Természetesen a töltők számában is növekedő tendenciát látunk, kérdés, hogy tud-e úgy növekedni, mint az autók száma.

Ez azért is kardinális kérdés, mert a rendelkezésre álló állomások sem mindig használhatóak. Ráadásul a töltők száma sem érte el azt, amit korábban előírtak. Valamint az egyik legnagyobb töltőállomásnak volt az a beígért terve, hogy 80 kilométerenként biztosít lehetőséget töltésre az országban, de sajnos ez sem valósult meg. Jelenleg nagyjából minden 20. elektromos autóra jut egy töltő az országban. Ez az olyan élmezőnyben lévő országban, mint Norvégia körülbelül 5:1, vagyis 5 autónként van egy töltőhely.

2018-ban duplázódott a villanyautók száma Magyarországon, az infrastruktúra viszont csak 2/3-dal emelkedett (jelenleg nagyjából 500 darab). Pedig alsó hangon legalább ugyanolyan ütemű fejlődésre van szükség, hiszen az e-mobility térnyerése hazánkban is egyre nagyobb. Ha nem is olyan lendületben, ahogy eredetileg tervezték, de fejlődik a töltőinfrastruktúra. Például Szegeden is megjelentek töltők, pedig a hálózat kiépítése leginkább Budapestre és Dunántúlra összpontosul. Így legalább a hibrid autósok egy része is le tud jutni a Balatonra a fővárosból (és vissza) úgy, hogy végig környezetkímélő módban tudnak közlekedni.

Természetesen az internet segítségével lehetőség van arra, hogy különböző oldalakon értesüljünk arról, hogy hol tudunk tölteni világszerte. Persze nem mindegy, hogy milyen töltőnk van. Egyes oldalak térképe azt is jelzi, hogy milyen jellegű állomások vannak különböző területeken. A villámtöltők nagy teljesítményűek (minimum 40 kW-osak). Ezek nagyrészt egyenáramúak (AC) CHAdeMO vagy CCS csatlakozóval rendelkeznek, egy része pedig 43 kW-os váltóáramú (DC) Type 2 csatlakozóval. Ezek segítségével akár negyedóra alatt is magas töltöttséget tudunk elérni, ezért hívják utazást segítő töltőknek ezeket. A célállomás töltők viszont kis teljesítménnyel bírnak, Magyarországon leginkább 22 kW-os egyenáramúak.

Hamarosan valószínűleg egyre többen választják majd az otthoni töltést (már akik megtehetik), hiszen várható, hogy a közeljövőben fizetős lesz a töltés az országban. Ha viszont sokan otthon fognak tölteni, akkor nem lesz az probléma, hogy lassabb ütemben fejlődik a töltőinfrastruktúra, mint az elektromos autóeladás.

Forrás: elektromos-autozas.hu

2040 és a villanyautók

Megjelent az Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) által kiadott idei energiapiaci kitekintés (WEO), amiben külön hangsúlyt kap az áramszektor. Míg az IEA a villanyautók elterjedésében a konzervatív előrejelzők közé tartozik, ezúttal készített egy úgynevezett elektrifikációs szcenáriót is, amiben 1 milliárdnyi villanyautót mond 2040-re. Ez a szám kiemelkedik a többi előrejelzés közül. Viszonyításképpen, ma a világban összesen 1,1 milliárd személyautó fut az utakon.

(tovább…)

OMV tankolás

Nem riaszt el a dráguló üzemanyag

Az elmúlt időszak üzemanyagár emelkedései dacára ismét kiugró forgalomemelkedés tapasztalható, különösen a dízel piacán.

Négyszáz forint körüli, literenkénti üzemanyagtarifa ide vagy oda, ismét kiugró mértékben nőtt a hazai üzemanyag-forgalom – számítható ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal minap frissített adatbázisából. Az év első felében a hazai töltőállomásokon 2,5 milliárd liter üzemanyag fogyott, ami 6,8 százalékkal haladja meg a tavalyi év hasonló időszakában mértet. A kiugró növekedési érték a válság utáni kilábalás második hullámának tekinthető. Míg például 2011 első féléve még 11 százalékos visszaesést hozott, 2015-ben már ugyanekkora ugrást mértek. Azóta az emelkedési érték 4 százalék körülire finomodott. A mostani első félév ehhez képest újabb kiugrást mutat. A statisztikákból az is következik, hogy tovább nő az olló a benzin- és a gázolajforgalom között, mégpedig utóbbi üzemanyagfajta javára. Dízelből az elmúlt négy évhez hasonlóan ismét rekordokat, 1,6 milliárd litert értékesítettek, ami 8,6 százalékos emelkedés. Ez az előző két évhez képest a teljes üzemanyag-piacnál is nagyobb kiugrást mutat. Bár a közel 900 milliós benzinértékesítés is közel 4 százalékos emelkedésnek számít, az ütem lényegében megfelel az elmúlt négy év értékeinek és a forgalom egy évtizede állt már magasabban is.

A fejlemények számos közhiedelmet cáfolnak. 2011-ben a kereslet zuhanásszerű csökkenése kétségkívül egybeesett a hazai, 450 forint körüli tarifarekord időszakával. A 2014-15-ös forgalomemelkedés is az árzuhanás idejére esett, sőt a 2016-17-es igénytompulással egyidejűleg is némileg nőttek a tarifák. Ám az idei év első fél évében folytatódó áremelkedés – a gyakorta elhangzó panaszok ellenére – a jelek szerint a legkevésbé se szegte az autósok tankolási kedvét. Közgazdászok szerint ugyanis az üzemanyagkereslet viszonylag rugalmatlan. Normál esetben nem tankolunk sokkal többet, ha olcsóbb a termék, vagy kevesebbet, ha drágább. Autózási szokásainkat ugyanis alapvetően az életvitelünk határozza meg. Ha egyáltalán az töltőállomások totemoszlopai bárkit is gyökeres életmódváltásra sarkallnának, ez csak hosszú évek során kivitelezhető. Eszerint az üzemanyagforgalmat kevésbé a kínálat – az árak -, sokkal inkább a kereslet – a jövedelmek – befolyásolják. És a látszat ellenére alapvetően korábban is ez a szabály érvényesült. Így 2011-ben se az amúgy valóban égbe törő olajárak, hanem a válság okozta a keresletcsökkenést. A rákövetkező évek igényhullámai nagyjából szintén lekövetik a jövedelmek, illetve a GDP alakulását. Ennek legékesebb példája ez év első fele. Még szembetűnőbb az üzemanyagokon belül a dízel iránti élénkülő kereslet. Ez egyrészt a cégek – különösen a fuvarozók és a mezőgazdasági társaságok – egyre vérmesebb fogyasztási kedvére utal. Másrészt a hazai közlekedőket a jelek szerint egyáltalán nem érintették meg a dízelmotorok valós környezetszennyező hatását érintő nemzetközi vizsgálatok. Pedig ennek nyomán az ilyen üzemű járműveket egyes nyugat-európai városok már ki is tiltották. Nálunk ugyanakkor továbbra is kiugró a dízel iránti igénynövekedés, amit az alternatív hajtástípusok népszerűsítése se vet vissza.

Forrás: Népszava

Az Acropolis ralin debütál a MOL vadonatúj versenybenzine

A MOL Racing Team színeiben a rali Európa-bajnokságban (ERC) versenyző Herczig Norbert a soron következő, görögországi futamon már a MOL vadonatúj versenybenzinével méri össze képességeit a kontinens legjobb versenyzőivel. A Hi5 elnevezésű nemzetközi szabványoknak megfelelő versenyüzemanyagot kifejezetten az R5 versenyautókra optimalizálva fejlesztette ki a MOL Százhalombattán.

(tovább…)

Mennyit is keresnek a benzinkutak?

Egy nagy nyugat-európai benzinkút csak az üzemanyag-eladáson évi 200.000 eurót kereshet. Norvégiában és Svájcban a legmagasabb a töltőállomások haszonkulcsa, Német- és Franciaországban átlagos, a legalacsonyabb Nagy-Britanniában.

A brit Wood Mackenzie reprezentatív felmérése azt mutatja, hogy az üzemanyag-eladók Európa leggazdagabb országaiban keresnek a legjobban.

Norvégiában bruttó 27 cent marad egy liter benzin, 22 cent egy liter gázolaj után. Svájcban fordított a helyzet: ott a kutak 28 centet keresnek egy liter dízelen és 25-öt egy liter 95-ös benzinen.

Benzinkút Norvégiában

A bruttó nyereségből természetesen le kell vonni az adókat, a szállítás, az üzemeltetés, a marketing költségeit. Így a nyereség a bruttó haszon ötödére is csökkenhet, ám a vállalkozás így is megéri: egy nagy töltőállomás mintegy 10 millió liter üzemanyagot ad el egy évben. Ha csak 2 centet keres egy literen, így is 200.000 eurót gazdálkodott ki.

A két említett ország után a magas haszonkulcs sorrendjében Hollandia és Portugália következik. Az árak alakulása a lakosság vásárlóerejétől és a versenytől is függ.

A nagyobb kulccsal dolgozó országokban általában nagy konszernek, mint a BP, a Shell, a Total, az Esso vagy az Eni uralják a piacot.

Német -és Franciaországban, ahol a haszonkulcs átlagosan 10-11 százalék körül van, a kutak harmadát kisebb vállalkozók működtetik, ami lenyomja az árakat és a haszonkulcsot.

Mindkét országban jelentős forgalmat bonyolítanak le diszkont áraikkal a hipermarketek töltőállomásai. A lista végén Ausztriát találjuk, átlagosan 9 és Nagy-Britanniát, 7.4. százalékos bruttó haszonkulccsal.

A felmérés számait egyik nagy konszern sem cáfolta, így adatai hitelesnek tekinthetők.

Na és mi a helyzet Magyarországon? Elmondhatjuk, a töltőállomások többsége körülbelül bruttó 20 forintos árréssel értékesít benzint és gázolajat. Levonva az adókat, költségeket elmondhatjuk, hogy csupán 3-4%-os árrése van egy kúttulajdonosnak az üzemanyagon. Ha ezt összehasonlítjuk egyéb kereskedelmi termékkel, akkor azért jól látszik, hogy hatalmas összegeket kell megmozgatni ahhoz, hogy néhány százalékos árrést elérjen az ember. A shop termékek esetében más a matek, itt a magán töltőállomásokra jellemző, hogy 25-30%-os árrést érvényesítenek a shopban kapható terméken, ehhez képest a nagyobb hálózatok (MOL, Shell, OMV, Lukoil) ennél jóval nagyobb, akár 100-150%-os árréssel értékesítenek a shopban termékeket.

Forrás: EID