Ennyit tankolunk havonta

Egyre többet autóznak a magyarok, tavaly a 30-59 évesek 73 százaléka használta rendszeresen autóját, szemben az egy évvel korábbi 71, illetve a 2016-os 60 százalékkal – derül ki a K&H biztos jövő felméréséből. Az üzemanyagszámla havonta átlagosan 22 ezer forintra rúg, ami 12 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi összeget.

Két év alatt jelentősen nőtt az autóhasználók tábora a K&H biztos jövő felmérése szerint: 2018-ban a 30-59 éves magyarok 73 százaléka hetente többször ült kocsiba, szemben a 2017-ben mért 71 százalékkal, illetve a 2016-os 60 százalékkal.

A kutatásból kiderül az is, hogy a férfiak 82 százaléka autózik rendszeresen, a nőknek azonban csak a 65 százaléka. Az országon belüli különbségeket jól mutatja, hogy a fővárosban a rendszeresen autózók aránya 60 százalék alatti, a nyugati országrészben viszont meghaladja a 80 százalékot.

A megkérdezettek átlagosan 13 éves autókkal közlekednek, ez valamivel alacsonyabb a hivatalos KSH-adatnál, amely szerint a magyarországi személyautók átlagosan több mint 14 évesek. Az autók életkorában komoly eltérések vannak az országon belül: a keleti országrészben élők 49 százaléka több mint 15 éves kocsival autózik, ezzel szemben a fővárosban az autósok mindössze 29 százalékánál jött ki a 15 évet meghaladó átlag.

Az autósok 2018-ban havonta átlagosan 22 ezer forintot költöttek üzemanyagra, ez 12 százalékos éves emelkedésnek felel meg, lényegében megegyezik az üzemanyagok drágulásával.

A KSH-adatok szerint ugyanis 2018-ban a benzin átlagára 381 forint volt, a gázolajé pedig 395 forintot tett ki, ami 7 és 11 százalékos emelkedésnek felel meg éves összevetésben. Az autósok 19 százaléka havonta 20-30 ezer forintért vásárolt tavaly üzemanyagot, 13 százalékuk 30-50 ezer forintot tankol el, és 7 százalékos azoknak az aránya, akik több mint 50 ezer forintot hagytak a benzinkutakon egy-egy hónapban.

Egy év alatt egyébként a megkérdezett autósok átlagosan 16 ezer kilométert vezetnek, ami lényegében megegyezik a 2017-es adatokkal. A férfiak továbbra is sokkal többet (átlagosan 20 ezer kilométert) vezetnek mint a nők (átlagosan 12 ezer kilométer évente).

Forrás: vg.hu

 

Megugrott az üzemanyag-fogyasztás

Az idei első negyedévben összesen több mint 8 százalékkal több üzemanyagot tankoltak a hazai autósok, mint a tavalyi hasonló időszakban a Magyar Ásványolaj Szövetség tagjainak kútjainál.

Folytatódott a magyarországi benzin- és gázolajfogyasztás bővülése 2019 első hónapjaiban. Míg benzinből mennyiségileg 5,9 százalékkal többet, 328 045 987 litert tankoltak az autósok, addig a gázolajfogyasztás ennél is nagyobb mértékben, 9,4 százalékkal 554 695 690 literre nőtt 2018 első negyedévéhez képest a MÁSZ adatai alapján.

A prémium termékek forgalma a benzin esetében 21,9 százalékkal bővült, a dízelnél viszont 0,2 százalékkal csökkent.

A teljes üzemanyag-forgalom 8,1 százalékkal nőtt éves összevetésben, 882 741 677 literre.

Megugrott az üzemanyag-fogyasztás

Magyar Ásványolaj Szövetség
Az adatok a Magyar Ásványolaj Szövetség tagvállalatainak 1082 magyarországi benzinkútja összesített üzemanyag értékesítéseit tartalmazzák. Az üzleti titkot képező tagi eladásokat egy külső, független partner összesíti. Magyarországon összesen körülbelül 2000 üzemanyagtöltő-állomás működhet jelenleg.

Mikor lesz Magyarországon 10 autónként 1 töltő?

Állandó téma az elektromos autósoknál a hazai töltőállomások helyzete. Mivel már több, mint 10 ezer villanyautó lepi fel Magyarország útjait, a hálózatnak is fel kell kötnie a gatyáját.Természetesen a töltők számában is növekedő tendenciát látunk, kérdés, hogy tud-e úgy növekedni, mint az autók száma.

Ez azért is kardinális kérdés, mert a rendelkezésre álló állomások sem mindig használhatóak. Ráadásul a töltők száma sem érte el azt, amit korábban előírtak. Valamint az egyik legnagyobb töltőállomásnak volt az a beígért terve, hogy 80 kilométerenként biztosít lehetőséget töltésre az országban, de sajnos ez sem valósult meg. Jelenleg nagyjából minden 20. elektromos autóra jut egy töltő az országban. Ez az olyan élmezőnyben lévő országban, mint Norvégia körülbelül 5:1, vagyis 5 autónként van egy töltőhely.

2018-ban duplázódott a villanyautók száma Magyarországon, az infrastruktúra viszont csak 2/3-dal emelkedett (jelenleg nagyjából 500 darab). Pedig alsó hangon legalább ugyanolyan ütemű fejlődésre van szükség, hiszen az e-mobility térnyerése hazánkban is egyre nagyobb. Ha nem is olyan lendületben, ahogy eredetileg tervezték, de fejlődik a töltőinfrastruktúra. Például Szegeden is megjelentek töltők, pedig a hálózat kiépítése leginkább Budapestre és Dunántúlra összpontosul. Így legalább a hibrid autósok egy része is le tud jutni a Balatonra a fővárosból (és vissza) úgy, hogy végig környezetkímélő módban tudnak közlekedni.

Természetesen az internet segítségével lehetőség van arra, hogy különböző oldalakon értesüljünk arról, hogy hol tudunk tölteni világszerte. Persze nem mindegy, hogy milyen töltőnk van. Egyes oldalak térképe azt is jelzi, hogy milyen jellegű állomások vannak különböző területeken. A villámtöltők nagy teljesítményűek (minimum 40 kW-osak). Ezek nagyrészt egyenáramúak (AC) CHAdeMO vagy CCS csatlakozóval rendelkeznek, egy része pedig 43 kW-os váltóáramú (DC) Type 2 csatlakozóval. Ezek segítségével akár negyedóra alatt is magas töltöttséget tudunk elérni, ezért hívják utazást segítő töltőknek ezeket. A célállomás töltők viszont kis teljesítménnyel bírnak, Magyarországon leginkább 22 kW-os egyenáramúak.

Hamarosan valószínűleg egyre többen választják majd az otthoni töltést (már akik megtehetik), hiszen várható, hogy a közeljövőben fizetős lesz a töltés az országban. Ha viszont sokan otthon fognak tölteni, akkor nem lesz az probléma, hogy lassabb ütemben fejlődik a töltőinfrastruktúra, mint az elektromos autóeladás.

Forrás: elektromos-autozas.hu

2040 és a villanyautók

Megjelent az Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) által kiadott idei energiapiaci kitekintés (WEO), amiben külön hangsúlyt kap az áramszektor. Míg az IEA a villanyautók elterjedésében a konzervatív előrejelzők közé tartozik, ezúttal készített egy úgynevezett elektrifikációs szcenáriót is, amiben 1 milliárdnyi villanyautót mond 2040-re. Ez a szám kiemelkedik a többi előrejelzés közül. Viszonyításképpen, ma a világban összesen 1,1 milliárd személyautó fut az utakon.

(tovább…)

Újabb változás az üzemanyagtöltő állomásokon

Érdemes egy kicsit jobban odafigyelni a tankolásnál, most kivételesen nem az árra, hanem, hogy melyik pisztolyt is emeljük le a kútoszlopról: változnak a jelölések!

A jól ismert oktánszámra alapuló jelöléstől elbúcsúzhatunk idén ősszel. Ugyanis október 12-től megváltozik az üzemanyagok címkézési rendszere az Európai Unióban. A benzint egy körben elhelyezett E betű és egy szám jelöli majd, a gázolajat pedig egy négyzetben elhelyezett B betű. Az alternatív üzemanyagoknak egy rombusz lesz a szimbóluma.

Nyilván a színtévesztőkre, színvakokra gondoltak ezzel a változtatással, mert az eddig használt zöld-sárga színkód helyett uniformizált, fekete-fehér címkék kerülnek elhelyezésre.

Az intézkedést az Európai Unió 28 tagállamában, továbbá, Izlandon, Norvégiában, Lichtensteinben, Macedóniában, Szerbiában, Svájcban és Törökországban vezetik be.

Az új címkék megtalálhatóak lesznek az újonnan gyártott autók üzemanyagtartályának közelében, az autó kézikönyvében, a benzinkutakon, illetve az autószalonokban. Az EU illetékesei szerint az új rendszer segíteni fog a fogyasztóknak, hogy kiválasszák az autójuknak megfelelő üzemanyagot.

A benzinhez használt címkék a következők lesznek: E5 (95-ös vagy 98-as oktánszám és legtöbb 5% etanol), E10 (95-ös vagy 98-as oktánszám és 10% etanol) és E85 (85% etanol, az ilyen típusú üzemanyaggal működő járműveknek).

A szándék jó, de megvalósítás már első ránézésre is kérdéseket vet fel. Azokban az országokban, ahol benzin a benzin (mint hazánkban is), és nem pedig petrol, ott a dízelek B betűs jelölése könnyen megkavarhatja a sietősen tankoló autóst.

Szerencsére a kötelező jelölések mellett a régit is fent hagyhatják a töltőállomások tulajdonosai, így végképp zen pillanat lesz, amíg a töltőpisztolyhoz nyúlunk, a színes reklámok, az előnyöket felsoroló, mosolygó celebfejek mellett már csak a félhivatalos és hivatalos jelöléseket bogarászva kell eldöntenünk majd, melyik terméket válasszuk.

Forrás: vezess.hu

OMV tankolás

Nem riaszt el a dráguló üzemanyag

Az elmúlt időszak üzemanyagár emelkedései dacára ismét kiugró forgalomemelkedés tapasztalható, különösen a dízel piacán.

Négyszáz forint körüli, literenkénti üzemanyagtarifa ide vagy oda, ismét kiugró mértékben nőtt a hazai üzemanyag-forgalom – számítható ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal minap frissített adatbázisából. Az év első felében a hazai töltőállomásokon 2,5 milliárd liter üzemanyag fogyott, ami 6,8 százalékkal haladja meg a tavalyi év hasonló időszakában mértet. A kiugró növekedési érték a válság utáni kilábalás második hullámának tekinthető. Míg például 2011 első féléve még 11 százalékos visszaesést hozott, 2015-ben már ugyanekkora ugrást mértek. Azóta az emelkedési érték 4 százalék körülire finomodott. A mostani első félév ehhez képest újabb kiugrást mutat. A statisztikákból az is következik, hogy tovább nő az olló a benzin- és a gázolajforgalom között, mégpedig utóbbi üzemanyagfajta javára. Dízelből az elmúlt négy évhez hasonlóan ismét rekordokat, 1,6 milliárd litert értékesítettek, ami 8,6 százalékos emelkedés. Ez az előző két évhez képest a teljes üzemanyag-piacnál is nagyobb kiugrást mutat. Bár a közel 900 milliós benzinértékesítés is közel 4 százalékos emelkedésnek számít, az ütem lényegében megfelel az elmúlt négy év értékeinek és a forgalom egy évtizede állt már magasabban is.

A fejlemények számos közhiedelmet cáfolnak. 2011-ben a kereslet zuhanásszerű csökkenése kétségkívül egybeesett a hazai, 450 forint körüli tarifarekord időszakával. A 2014-15-ös forgalomemelkedés is az árzuhanás idejére esett, sőt a 2016-17-es igénytompulással egyidejűleg is némileg nőttek a tarifák. Ám az idei év első fél évében folytatódó áremelkedés – a gyakorta elhangzó panaszok ellenére – a jelek szerint a legkevésbé se szegte az autósok tankolási kedvét. Közgazdászok szerint ugyanis az üzemanyagkereslet viszonylag rugalmatlan. Normál esetben nem tankolunk sokkal többet, ha olcsóbb a termék, vagy kevesebbet, ha drágább. Autózási szokásainkat ugyanis alapvetően az életvitelünk határozza meg. Ha egyáltalán az töltőállomások totemoszlopai bárkit is gyökeres életmódváltásra sarkallnának, ez csak hosszú évek során kivitelezhető. Eszerint az üzemanyagforgalmat kevésbé a kínálat – az árak -, sokkal inkább a kereslet – a jövedelmek – befolyásolják. És a látszat ellenére alapvetően korábban is ez a szabály érvényesült. Így 2011-ben se az amúgy valóban égbe törő olajárak, hanem a válság okozta a keresletcsökkenést. A rákövetkező évek igényhullámai nagyjából szintén lekövetik a jövedelmek, illetve a GDP alakulását. Ennek legékesebb példája ez év első fele. Még szembetűnőbb az üzemanyagokon belül a dízel iránti élénkülő kereslet. Ez egyrészt a cégek – különösen a fuvarozók és a mezőgazdasági társaságok – egyre vérmesebb fogyasztási kedvére utal. Másrészt a hazai közlekedőket a jelek szerint egyáltalán nem érintették meg a dízelmotorok valós környezetszennyező hatását érintő nemzetközi vizsgálatok. Pedig ennek nyomán az ilyen üzemű járműveket egyes nyugat-európai városok már ki is tiltották. Nálunk ugyanakkor továbbra is kiugró a dízel iránti igénynövekedés, amit az alternatív hajtástípusok népszerűsítése se vet vissza.

Forrás: Népszava

Az Acropolis ralin debütál a MOL vadonatúj versenybenzine

A MOL Racing Team színeiben a rali Európa-bajnokságban (ERC) versenyző Herczig Norbert a soron következő, görögországi futamon már a MOL vadonatúj versenybenzinével méri össze képességeit a kontinens legjobb versenyzőivel. A Hi5 elnevezésű nemzetközi szabványoknak megfelelő versenyüzemanyagot kifejezetten az R5 versenyautókra optimalizálva fejlesztette ki a MOL Százhalombattán.

(tovább…)