Green Energy

Jóslatok az energiaipar jövőjét illetően

Az energiapiacon, az üzemanyag szakmában már régóta tudjuk, hogy nehéz jóslatokba bocsátkozni. Akár egy hétre előre is nehéz megmondani, hogyan alakulnak itthon az üzemanyagárak. Ezzel hasonlóképpen vannak a nemzetközi elemző cégek is, akik a hosszútávú jövőt tekintve nehezen kötelezik el magukat arról, hogy az energiaszektorban mire kell számítani.

A Wood Mackenzie és a Bloomberg New Energy Finance például előállnak egy verzióval, és elmondják, hogy miért azt gondolják, amit. Igaz, hogy a kettő egymástól homlokegyenest eltér, de hát előfordul, hogy a jövőt ketten kétféleképpen látják. A gond inkább az, amikor a többféle, homlokegyenest eltérő jövőkép egyetlen helyről jön.

Az egyik különösen nagy bizonytalanságot sugalló tanulmányt a McKinsey publikálta novemberben, ebben azt latolgatják, hogy a korábbi alappályájukhoz képest milyen lényeges bizonytalanságokat látnak, olyanokat, amiknek a bekövetkezése – ha nem is a legvalószínűbb események közé tartozik, de – könnyen elképzelhető. Nyolc ilyen tényezőt azonosítottak, amelyek közül az olajat, szenet, földgázt érintő legfontosabbakat emeljük itt ki.

Az alternatív szcenáriók sorra veszik, hogy mi lenne, ha az alappályához képest

  • a) gyorsabb lenne a villanyautók elterjedése,
  • b) jobb lenne a hatékonyságjavulás, és alacsony kibocsátású üzemanyagokat használnának a légi és vízi közlekedésben,
  • c) az európai és észak-amerikai lakásokban jobban elterjedne a hőszivattyús fűtés,
  • d) jobb lenne a hatékonyságjavulás, és alacsonyabb kibocsátású fűtőanyagokat használnának a vas- és acélgyártásban, vagy
  • e) gyorsabban csökkennének a megújuló áramtermelési eszközök költségei. Az alternatív szcenáriókat úgy állították össze, hogy a közelmúlt tapasztalatai alapján mindegyik elképzelhető alternatíva legyen.

A lenti táblázat kiemel a tanulmányból néhány olaj-, földgáz- és szénfelhasználásra vonatkozó számot, amiből az látszik, hogy nagyon tág határok között ingadoznak az előrejelzések. Azt mondani például, hogy a közlekedésben az olajfelhasználás 2050-ben 33 millió hordó lesz naponta, de az is könnyen lehet, hogy csak 10, mert a villanyautók gyorsabban elterjednek, szinte olyan, mintha csak annyit mondanánk, hogy nem tudjuk, mennyi lesz. Vagy azt, hogy mindenféle ügyfél igényeinek szeretnénk egyszerre megfelelni, esetleg szeretnénk előre levédeni magunkat arra az esetre, ha az alappályánk nem jönne be. A vége az, hogy „ha sok, akkor sok, de ha kevés, akkor kevés lesz” típusú tautológiába fullad a dolog.

A villanyautók elterjedésére vonatkozó prognózisok egyébként más előrejelző intézmények körében is tág határok között mozognak. Az alábbi ábra szemlélteti egyes befektetési banki, szakmai tanácsadói vagy olajipari szereplők előrejelzéseit 2040-ig. Közöttük is vannak olyanok, akik egyszerre több szcenáriót adnak közre, érzékeltetve, hogy ők is el tudnak képzelni különböző kimeneteleket (értsd: nem mernek kiállni egyetlen, központi világkép mellett). Ezzel együtt az látszik, hogy nagyon nagy a szórás közöttük.

2025-re például, ami csak hét év múlva lesz, a legkisebb villanyautóarány-előrejelzés az új autók piacán 6 százalék (egyrészt az IHS Markit „Versengő technológiák” szcenáriójában, amely szerint az autóipari átmenet fokozatos lesz, másrészt a Wood Mackenzie energiaipari tanácsadó cég szerint), a legmagasabb előrejelzés pedig a Bank of America Merrill Lynché (BoA) 23 százalékkal. A későbbi évekre tovább nyílik az olló a különböző nézetek között, a BP azt is el tudja képzelni, hogy a betiltott belső égésű motorok világában 100 százalék lesz ez az arány, de az ő alappályájuk azért megáll 29 százaléknál, miközben a nagyjából középen álló Bloomberg New Energy Finance 55 százalékot vár, az IHS pedig azt mondja, hogy 18 százalék és 61 százalék is lehet (ez utóbbira mondhatnánk, hogy köszi a szakértést), míg a BoA 80 százalékot mond.

A Nemzetközi Energiaügynökség a kevesebb villanyautós táborhoz tartozik: 2040-re a legvalószínűbbnek tartott szcenáriójukban („New Policies Scenario”) 300 millió villanyautót várnak a világ útjain (tölthető hibridekkel együtt), miközben közreadott egy „hangsúlyosabb elektrifikációs” szcenáriót is, amelyben 950 millióra emelte a villanyautós tétet. A Wood Mackenzie 250 milliót, a McKinsey 550 milliót, a BNEF 559 milliót mond. A 300 és a 950 millió közé csak befér majd a valóság.

Összességében tehát úgy tűnik, hogy nagynevű elemző házak a legvalószínűbbnek tartott alappályájuk mellé igyekeznek odatenni néhány másik szcenáriót is – egyébként nagyon helyesen –, érzékeltetve az alappálya körüli bizonytalanságot is. De ha az alternatívák azt az üzenetet hordozzák, hogy egy adott mutató értéke lehet valamennyi, de elképzelhető a négyszer akkora és a negyedakkora is, akkor az összkép mégiscsak az lesz, hogy valójában fogalmuk sincs. Akármilyen lesz is a jövő, jó eséllyel előhúzható lesz egy olyan szcenárió a múltból, ami végül helyesnek bizonyult, és kijelenthetik, hogy megmondtuk. Így mindenki előrejelző gurunak érezheti majd magát.

Forrás: gurulóhordó

Mikor lesz Magyarországon 10 autónként 1 töltő?

Állandó téma az elektromos autósoknál a hazai töltőállomások helyzete. Mivel már több, mint 10 ezer villanyautó lepi fel Magyarország útjait, a hálózatnak is fel kell kötnie a gatyáját.Természetesen a töltők számában is növekedő tendenciát látunk, kérdés, hogy tud-e úgy növekedni, mint az autók száma.

Ez azért is kardinális kérdés, mert a rendelkezésre álló állomások sem mindig használhatóak. Ráadásul a töltők száma sem érte el azt, amit korábban előírtak. Valamint az egyik legnagyobb töltőállomásnak volt az a beígért terve, hogy 80 kilométerenként biztosít lehetőséget töltésre az országban, de sajnos ez sem valósult meg. Jelenleg nagyjából minden 20. elektromos autóra jut egy töltő az országban. Ez az olyan élmezőnyben lévő országban, mint Norvégia körülbelül 5:1, vagyis 5 autónként van egy töltőhely.

2018-ban duplázódott a villanyautók száma Magyarországon, az infrastruktúra viszont csak 2/3-dal emelkedett (jelenleg nagyjából 500 darab). Pedig alsó hangon legalább ugyanolyan ütemű fejlődésre van szükség, hiszen az e-mobility térnyerése hazánkban is egyre nagyobb. Ha nem is olyan lendületben, ahogy eredetileg tervezték, de fejlődik a töltőinfrastruktúra. Például Szegeden is megjelentek töltők, pedig a hálózat kiépítése leginkább Budapestre és Dunántúlra összpontosul. Így legalább a hibrid autósok egy része is le tud jutni a Balatonra a fővárosból (és vissza) úgy, hogy végig környezetkímélő módban tudnak közlekedni.

Természetesen az internet segítségével lehetőség van arra, hogy különböző oldalakon értesüljünk arról, hogy hol tudunk tölteni világszerte. Persze nem mindegy, hogy milyen töltőnk van. Egyes oldalak térképe azt is jelzi, hogy milyen jellegű állomások vannak különböző területeken. A villámtöltők nagy teljesítményűek (minimum 40 kW-osak). Ezek nagyrészt egyenáramúak (AC) CHAdeMO vagy CCS csatlakozóval rendelkeznek, egy része pedig 43 kW-os váltóáramú (DC) Type 2 csatlakozóval. Ezek segítségével akár negyedóra alatt is magas töltöttséget tudunk elérni, ezért hívják utazást segítő töltőknek ezeket. A célállomás töltők viszont kis teljesítménnyel bírnak, Magyarországon leginkább 22 kW-os egyenáramúak.

Hamarosan valószínűleg egyre többen választják majd az otthoni töltést (már akik megtehetik), hiszen várható, hogy a közeljövőben fizetős lesz a töltés az országban. Ha viszont sokan otthon fognak tölteni, akkor nem lesz az probléma, hogy lassabb ütemben fejlődik a töltőinfrastruktúra, mint az elektromos autóeladás.

Forrás: elektromos-autozas.hu

2040 és a villanyautók

Megjelent az Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) által kiadott idei energiapiaci kitekintés (WEO), amiben külön hangsúlyt kap az áramszektor. Míg az IEA a villanyautók elterjedésében a konzervatív előrejelzők közé tartozik, ezúttal készített egy úgynevezett elektrifikációs szcenáriót is, amiben 1 milliárdnyi villanyautót mond 2040-re. Ez a szám kiemelkedik a többi előrejelzés közül. Viszonyításképpen, ma a világban összesen 1,1 milliárd személyautó fut az utakon.

(tovább…)

Úton útfélen elektromos töltők

Nincs nap, hogy ne olvasnánk az elektromos autókról vagy az elektromos töltőállomásokról. Mi is lépést tartunk a fejlődéssel, az oldalunkon már az elektromos töltőállomásokat is megjelenítjük ( https://holtankoljak.hu/elektromos-toltok#a=elektromos-tolto&view=map ). Na de mik a legfrissebb hírek? Pro és kontra az elektromos autók témában, íme:

Felmérések szerint 2035-re világszerte 75 millió teljesen elektromos és közel 25 millió hibrid autó közlekedhet majd az utakon , míg 2040-re az újautó-eladások 35 százaléka már elektromos gépjármű lehet . A különböző autógyártóktól már évek óta futószalagon érkeznek az ilyen meghajtású modellek, illetve az elektromos töltőállomások is gombamód kerülnek kialakításra.

Tavaly októberben komoly vállalást tettek a németek: csatlakozva már több országhoz bejelentették, hogy 2030-tól betiltják a benzin- és dízelüzemű autók árusítását. Mindez azt jelenti, hogy attól kezdve új autóként csak elektromos modelleket lehet piacra dobni. Ehhez viszont az is kell, hogy addigra kiépüljön a járművek töltéséhez szükséges infrastruktúra. Már több mint 7400 töltőállomás van Németországban, amire hamarosan újabb 100 kutat építenek. Az utóbbi időben több Európai ország is komoly vállalásról nyilatkozott az elektromos autózással kapcsolatban, Hollandia, Dánia és Szlovénia is rövid határidőn belül szeretné kivonni a robbanó motorokat az utakról.

Az elektromos autó tulajdonosok számos előnyét élvezhetik az új technológiának, hiszen ezek az autók lényegében zéró emisszióval és alacsonyabb zajszennyezettséggel működnek, mint belsőégésű társaik. A jelenlegi jogszabályi kereteknek köszönhetően pedig közterületen ingyenesen tölthetők, és üzemeltetésük is lényegesen olcsóbb, mivel egyszerűbb felépítésűek.
A villanyautó-tulajdonosok 67 százaléka ugyanakkor hátránynak tekinti a túl magas vételárat, amely arányaiban még a kedvezmények és a vásárlási támogatások mellett is jóval magasabb a robbanómotoros autókéhoz képest.

A hatótáv viszont rövidebb, hiszen az átlagfelhasználó számára elérhető gépjárművek átlagban csupán 120-150 kilométert tesznek meg egy feltöltéssel, ami hideg időben, fagypont alatt rendszerint még tovább csökken.

Az e-mobilitással kapcsolatos ördögi kör, hogy az elektromos autózás elterjedéséhez több töltőpont kellene az utakra. Ahhoz viszont, hogy több töltőt telepítsenek, több e-autóra lenne szükség. A KPMG 1000 vezető autóipari szereplő körében elvégzett kutatása szerint a megkérdezettek 62 százaléka a gyenge infrastruktúrát említette az elektromos autók lehetséges végzeteként.

Szóval hírek jönnek mennek, tény, hogy egyre több zöld rendszámot látunk az utakon, melyet a leleményes magyar gyakran a parkolódíjak elkerülése miatt igényel, szóval itthon még van hova fejlődni.

 

JÖNNEK AZ ELEKTROMOS AUTÓK, DE LESZ-E ELÉG „ÁRAMKÚT” MAGYARORSZÁGON?

200.000 e-autó és 20.000 nyilvános töltőpont 2030-ra: realitás vagy álom?

Érthető a kereskedelmi ingatlanok, plázák, áruházak üzemeltetőinek-fejlesztőinek idegenkedése attól, hogy az elektromobilitás elterjedéséhez nyilvánvalóan szükséges elektromos töltőállomások kiépítésének beruházási költségeit úgy finanszírozzák, hogy jelenleg még nem látható e beruházások pontos megtérülése. Ugyanakkor, ha nem lép ebben a kérdéskörben hazánk is sürgősen, lemaradhatunk a régiós versenytársainktól e téren. Kenyeres László, a Faludi Wolf Theiss Ügyvédi Iroda szakértője beszélt a az AARMA ingatlangazdálkodással kapcsolatos konferenciáján az elektromos autó-töltőpontok kérdéseiről május 25-én, Budapesten.

A magyarországi elektromobilitás kérdéskörét átfogóan kezelő Jedlik Ányos Tervre is épülő Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által még 2016-ban elkészített nemzeti program a reális elterjedési forgatókönyv szerint 2030-ra közel 200.000 e-autóval és az azokat kiszolgáló majdnem 20.000 nyilvános töltőponttal számol. E töltőpontok egy része nagy valószínűséggel a jelenlegi benzinkutakon és önkormányzati területeken kerülne kiépítésre. Nem véletlen, hogy a MOL 2030-as stratégiájában is fontos szerepet kap az elektromos töltőhálózat fejlesztése, de az e-mobilitás stratégiai kérdés a MVM és a magyarországi villamosenergia-elosztó társaságok számára is. A piacon már bontogatja szárnyait az állami szolgáltató, az e-mobi, mely többek között az e-autó vásárlásra vonatkozó kedvezményes programot is kezeli, és vélhetően az állami-önkormányzati töltőpontok szolgáltatója lesz hamarosan. A határozott állami célokat mutatja továbbá a jelenleg is folyó többmilliárd forintos, elektromos töltő beszerzésére igénybe vehető pályázat, melynek nyertese az önkormányzati területekre kap telepítési jogosultságot.

Ugyancsak fontos, a már megismerhető és elfogadás alatt álló adótörvény-változás, melynek értelmében a társasági adó alapjából, illetőleg a közműszolgáltatók különadójából a töltő-beruházások jelentős része levonhatóvá válik. Ugyanakkor az irodaházakban, bevásárlóközpontokban és áruházláncok parkolóiban is szükség lesz töltőpontok telepítésére, hiszen az autósok igényelni fogják a várható hatótáv-növekedés ellenére is, hogy a munkahelyükön, vásárlás vagy mozizás alatt gépkocsijukat fel tudják tölteni. A kereskedelmi ingatlanokban történő töltés távlatosan a nyilvános töltési piac akár 50%-át is elérheti. Ez nem a tyúk vagy tojás kérdése, mivel bármely állami autóvásárlási támogatás, illetve az e-autó árak várható csökkenése ellenére, kellő számú töltőpont hiányában kevesen fognak a belső égésű motorok helyett elektromos gépkocsira váltani.

Az OTÉK 2017. január 1-től kötelezi a kereskedelmi ingatlanok és parkolók üzemeltetőit arra, hogy 100 megkezdett parkolóhelyenként egy darab, illetve 2019-től még egy elektromos töltőpontot alakítsanak ki, míg újépítésű ingatlanoknál 100 helyből már 10-et alkalmassá kell tenni töltőpontok későbbi telepítésére. Mindez sok ezer töltőpontot jelent, miközben az itthon regisztrált, kizárólag elektromos hajtású autók száma még az ezret sem éri el.

A hazai szabályozás jelenleg fragmentált: a kötelező töltő-telepítési szabályokat az OTÉK, míg a töltési tevékenységet és annak engedélyezését a villamosenergia törvény tartalmazza. E szabályok nincsenek kellően összehangolva, ezért mindenképpen szükségesnek látszik egy, az elektromobilitásra vonatkozó átfogó törvény kidolgozása. Ez a jogszabály rendezhetné az új piac szereplőinek jogait és kötelezettségeit, valamint az egymással és az e-autósokkal felmerülő felelősségi kérdéseket egyaránt. A kormány honlapján már olvasható a hazai elektromobilitás fejlesztési lépéseinek támogatásáról szóló kormányrendelet tervezete, mely két új szereplőt, az elektromobilitás szolgáltatót és az elektromos töltőpont üzemeltetőjét nevesíti. A tervezetből az is kiderül, hogy az ingyenes közterületi autótöltés kezdeti romantikus időszaka hamarosan véget ér, akár perc alapon, akár kilowattóránként felszámíthatóvá válik a töltés vagy a parkolóhely használatának költsége.

„Bár a díjak megjelenése az e-autósok számára nem éppen kecsegtető, az is nyilvánvaló, hogy az e-mobilitás és az egyre okosodó autó, melyet több elemző a jövő évtized egyik legnagyobb üzleti áttöréseként tekint, nem terjedhet a klímapolitikai célkitűzéseknek megfelelő ütemben, ha az infrastruktúra kiépítésének tisztes haszna legalább hosszú távon nem számítható fel. Az ingatlanüzemeltetők és fejlesztők számára ezért már célszerű most megfelelő, előretekintő stratégián gondolkodni és partnerséget keresni azon piaci szereplőkkel, akik hajlandóak invesztálni ebbe az új üzleti szegmensbe”mondta el véleményét Kenyeres László a konferencián.

A stratégia keretében minden bizonnyal meg fognak jelenni olyan új üzleti és szerződéses konstrukciók (töltőhely bérlet, értékesítési haszon-megosztás, perc vagy kilowattóra alapon), melyek merőben eltérőek lesznek az ingatlanfejlesztők és üzemeltetők által jelenleg alkalmazott mintáktól. Összefoglalva tehát komoly kihívás előtt áll hazánk is, hiszen a fentieknek nem csupán klímapolitikai, környezetvédelmi, vagy tisztán gazdasági aspektusai vannak, de például turisztikai szempontokból is egyre égetőbb kérdés lehet a töltőpontok száma és eloszlása.

Forrás: Flow PR

Minden, amit az elektromos töltőállomások létesítéséről tudni lehet!

Egyre gyakrabban láthatunk elektromos autókat a magyar utakon, de vajon mi kell az elektromos töltőoszlopok telepítéséhez? Milyen szabványoknak és jogi feltételeknek kell megfelelni? Milyen az optimális technikai kiépítés, és mennyibe kerül?

Ha Önben is felmerültek a fent említett kérdések, akkor most mindezekre választ kaphat E-mobility konferenciánkon. A szervező PHOENIX CONTACT már jelentős tapasztalattal és referenciával rendelkezik Németországban, illetve Magyarországon. Szakértőink és partnereink (pl.: MVM) segítségével részletesen bemutatjuk az elektromos töltőállomás létesítésének technikai, jogi és üzleti feltételeit.

Kiknek ajánljuk a konferenciát?

Azoknak a benzinkút-tulajdonosoknak és üzemeltetőknek, akik az elektromostöltő-szolgáltatás kiépítésével további versenyelőnyökre, és ezáltal új ügyfelekre akarnak szert tenni.

Időpont: 2017. május 25. (csütörtök), 9:00 – 15:30

Helyszín: ABACUS Business & Wellness Hotel (2053 Herceghalom, Gesztenyés út 3.)

Szervező: PHOENIX CONTACT Kft. / Innovátor Műhely

Részletes szakmai program, további információ és jelentkezés.

http://innovatormuhely.hu/e-mobility-konferencia