Újabb változás az üzemanyagtöltő állomásokon

Érdemes egy kicsit jobban odafigyelni a tankolásnál, most kivételesen nem az árra, hanem, hogy melyik pisztolyt is emeljük le a kútoszlopról: változnak a jelölések!

A jól ismert oktánszámra alapuló jelöléstől elbúcsúzhatunk idén ősszel. Ugyanis október 12-től megváltozik az üzemanyagok címkézési rendszere az Európai Unióban. A benzint egy körben elhelyezett E betű és egy szám jelöli majd, a gázolajat pedig egy négyzetben elhelyezett B betű. Az alternatív üzemanyagoknak egy rombusz lesz a szimbóluma.

Nyilván a színtévesztőkre, színvakokra gondoltak ezzel a változtatással, mert az eddig használt zöld-sárga színkód helyett uniformizált, fekete-fehér címkék kerülnek elhelyezésre.

Az intézkedést az Európai Unió 28 tagállamában, továbbá, Izlandon, Norvégiában, Lichtensteinben, Macedóniában, Szerbiában, Svájcban és Törökországban vezetik be.

Az új címkék megtalálhatóak lesznek az újonnan gyártott autók üzemanyagtartályának közelében, az autó kézikönyvében, a benzinkutakon, illetve az autószalonokban. Az EU illetékesei szerint az új rendszer segíteni fog a fogyasztóknak, hogy kiválasszák az autójuknak megfelelő üzemanyagot.

A benzinhez használt címkék a következők lesznek: E5 (95-ös vagy 98-as oktánszám és legtöbb 5% etanol), E10 (95-ös vagy 98-as oktánszám és 10% etanol) és E85 (85% etanol, az ilyen típusú üzemanyaggal működő járműveknek).

A szándék jó, de megvalósítás már első ránézésre is kérdéseket vet fel. Azokban az országokban, ahol benzin a benzin (mint hazánkban is), és nem pedig petrol, ott a dízelek B betűs jelölése könnyen megkavarhatja a sietősen tankoló autóst.

Szerencsére a kötelező jelölések mellett a régit is fent hagyhatják a töltőállomások tulajdonosai, így végképp zen pillanat lesz, amíg a töltőpisztolyhoz nyúlunk, a színes reklámok, az előnyöket felsoroló, mosolygó celebfejek mellett már csak a félhivatalos és hivatalos jelöléseket bogarászva kell eldöntenünk majd, melyik terméket válasszuk.

Forrás: vezess.hu

Egy kis “olaj iskola”

Minden előrejelzés, minden elemzés tele van szakszavakkal, amit hol értünk, hol nem. Most adunk egy kis leírást arról, hogy mi is az a Brent, a WTI vagy mi az a palaolaj.

Minőség és kitermelési hely alapján megkülönböztetünk több típusú kőolajat:

  • – Ural
  • – Brent
  • – Dubai Light
  • – Bonny Light
  • – West Texas Intermediate (WTI)

Ezek közül a Brent előállítási költsége a legmagasabb így legtöbbször erre hivatkozva közlik a világpiaci árat. A nyers kőolaj árát a globális kereslet és kínálat határozza meg. A kereskedés során használt mértékegység a hordó, amely egyenlő 158,98 literrel, ami kb. 0,136 tonna nyersolajnak felel meg. A kőolaj fűtőértéke 10000-11500 kcal/kg. Eltérő becslések léteznek, arról hogy a Föld kőolaj készletei mikorra fogyhatnak el illetve, hogy az elérhető kitermelés meddig tudja ellátni a növekvő igényeket. Létezik persze olyan elmélet, mely szerint a föld belsejében nagy nyomás alatt folyamatosan keletkezik kőolaj szervetlen anyagokból, de ezt még sem bizonyítani, sem cáfolni nem sikerült. Így, tartja magát Lomonoszov 250 éves elmélete az őslények és növények maradványaiből történt keletkezésről. Mivel a készletek végesek és a fogyasztás egyre nő, az olaj árfolyama hosszú távon folyamatosan nőni fog (napi kereslet 2003-ban 79.3 millió hordó, míg 2007-ben már 86 millió hordó volt). Természetesen az olaj árát a spekulációk (pl. határidős olajügyletek) és politikai tényezők is jelentősen befolyásolják. A világ legnagyobb olaj exportőre Szaúd-Arábia, míg legnagyobb felhasználója és importőre az Egyesült Államok.

És mi az a palaolaj? Hidraulikus repesztéssel és horizontális fúrással a rossz áteresztő képességű kőzetből felszínre hozott könnyű-olaj. Az új technológiák bevezetésével felfutatott palaolaj és palagáz kitermelés az USÁ-ban ipari fellendülést és energia árcsökkenést hozott az elmúlt években.

Forrás: olajár.hu

Olajfúrótorony
OMV tankolás

Nem riaszt el a dráguló üzemanyag

Az elmúlt időszak üzemanyagár emelkedései dacára ismét kiugró forgalomemelkedés tapasztalható, különösen a dízel piacán.

Négyszáz forint körüli, literenkénti üzemanyagtarifa ide vagy oda, ismét kiugró mértékben nőtt a hazai üzemanyag-forgalom – számítható ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal minap frissített adatbázisából. Az év első felében a hazai töltőállomásokon 2,5 milliárd liter üzemanyag fogyott, ami 6,8 százalékkal haladja meg a tavalyi év hasonló időszakában mértet. A kiugró növekedési érték a válság utáni kilábalás második hullámának tekinthető. Míg például 2011 első féléve még 11 százalékos visszaesést hozott, 2015-ben már ugyanekkora ugrást mértek. Azóta az emelkedési érték 4 százalék körülire finomodott. A mostani első félév ehhez képest újabb kiugrást mutat. A statisztikákból az is következik, hogy tovább nő az olló a benzin- és a gázolajforgalom között, mégpedig utóbbi üzemanyagfajta javára. Dízelből az elmúlt négy évhez hasonlóan ismét rekordokat, 1,6 milliárd litert értékesítettek, ami 8,6 százalékos emelkedés. Ez az előző két évhez képest a teljes üzemanyag-piacnál is nagyobb kiugrást mutat. Bár a közel 900 milliós benzinértékesítés is közel 4 százalékos emelkedésnek számít, az ütem lényegében megfelel az elmúlt négy év értékeinek és a forgalom egy évtizede állt már magasabban is.

A fejlemények számos közhiedelmet cáfolnak. 2011-ben a kereslet zuhanásszerű csökkenése kétségkívül egybeesett a hazai, 450 forint körüli tarifarekord időszakával. A 2014-15-ös forgalomemelkedés is az árzuhanás idejére esett, sőt a 2016-17-es igénytompulással egyidejűleg is némileg nőttek a tarifák. Ám az idei év első fél évében folytatódó áremelkedés – a gyakorta elhangzó panaszok ellenére – a jelek szerint a legkevésbé se szegte az autósok tankolási kedvét. Közgazdászok szerint ugyanis az üzemanyagkereslet viszonylag rugalmatlan. Normál esetben nem tankolunk sokkal többet, ha olcsóbb a termék, vagy kevesebbet, ha drágább. Autózási szokásainkat ugyanis alapvetően az életvitelünk határozza meg. Ha egyáltalán az töltőállomások totemoszlopai bárkit is gyökeres életmódváltásra sarkallnának, ez csak hosszú évek során kivitelezhető. Eszerint az üzemanyagforgalmat kevésbé a kínálat – az árak -, sokkal inkább a kereslet – a jövedelmek – befolyásolják. És a látszat ellenére alapvetően korábban is ez a szabály érvényesült. Így 2011-ben se az amúgy valóban égbe törő olajárak, hanem a válság okozta a keresletcsökkenést. A rákövetkező évek igényhullámai nagyjából szintén lekövetik a jövedelmek, illetve a GDP alakulását. Ennek legékesebb példája ez év első fele. Még szembetűnőbb az üzemanyagokon belül a dízel iránti élénkülő kereslet. Ez egyrészt a cégek – különösen a fuvarozók és a mezőgazdasági társaságok – egyre vérmesebb fogyasztási kedvére utal. Másrészt a hazai közlekedőket a jelek szerint egyáltalán nem érintették meg a dízelmotorok valós környezetszennyező hatását érintő nemzetközi vizsgálatok. Pedig ennek nyomán az ilyen üzemű járműveket egyes nyugat-európai városok már ki is tiltották. Nálunk ugyanakkor továbbra is kiugró a dízel iránti igénynövekedés, amit az alternatív hajtástípusok népszerűsítése se vet vissza.

Forrás: Népszava

Az Acropolis ralin debütál a MOL vadonatúj versenybenzine

A MOL Racing Team színeiben a rali Európa-bajnokságban (ERC) versenyző Herczig Norbert a soron következő, görögországi futamon már a MOL vadonatúj versenybenzinével méri össze képességeit a kontinens legjobb versenyzőivel. A Hi5 elnevezésű nemzetközi szabványoknak megfelelő versenyüzemanyagot kifejezetten az R5 versenyautókra optimalizálva fejlesztette ki a MOL Százhalombattán.

(tovább…)

Mennyit is keresnek a benzinkutak?

Egy nagy nyugat-európai benzinkút csak az üzemanyag-eladáson évi 200.000 eurót kereshet. Norvégiában és Svájcban a legmagasabb a töltőállomások haszonkulcsa, Német- és Franciaországban átlagos, a legalacsonyabb Nagy-Britanniában.

A brit Wood Mackenzie reprezentatív felmérése azt mutatja, hogy az üzemanyag-eladók Európa leggazdagabb országaiban keresnek a legjobban.

Norvégiában bruttó 27 cent marad egy liter benzin, 22 cent egy liter gázolaj után. Svájcban fordított a helyzet: ott a kutak 28 centet keresnek egy liter dízelen és 25-öt egy liter 95-ös benzinen.

Benzinkút Norvégiában

A bruttó nyereségből természetesen le kell vonni az adókat, a szállítás, az üzemeltetés, a marketing költségeit. Így a nyereség a bruttó haszon ötödére is csökkenhet, ám a vállalkozás így is megéri: egy nagy töltőállomás mintegy 10 millió liter üzemanyagot ad el egy évben. Ha csak 2 centet keres egy literen, így is 200.000 eurót gazdálkodott ki.

A két említett ország után a magas haszonkulcs sorrendjében Hollandia és Portugália következik. Az árak alakulása a lakosság vásárlóerejétől és a versenytől is függ.

A nagyobb kulccsal dolgozó országokban általában nagy konszernek, mint a BP, a Shell, a Total, az Esso vagy az Eni uralják a piacot.

Német -és Franciaországban, ahol a haszonkulcs átlagosan 10-11 százalék körül van, a kutak harmadát kisebb vállalkozók működtetik, ami lenyomja az árakat és a haszonkulcsot.

Mindkét országban jelentős forgalmat bonyolítanak le diszkont áraikkal a hipermarketek töltőállomásai. A lista végén Ausztriát találjuk, átlagosan 9 és Nagy-Britanniát, 7.4. százalékos bruttó haszonkulccsal.

A felmérés számait egyik nagy konszern sem cáfolta, így adatai hitelesnek tekinthetők.

Na és mi a helyzet Magyarországon? Elmondhatjuk, a töltőállomások többsége körülbelül bruttó 20 forintos árréssel értékesít benzint és gázolajat. Levonva az adókat, költségeket elmondhatjuk, hogy csupán 3-4%-os árrése van egy kúttulajdonosnak az üzemanyagon. Ha ezt összehasonlítjuk egyéb kereskedelmi termékkel, akkor azért jól látszik, hogy hatalmas összegeket kell megmozgatni ahhoz, hogy néhány százalékos árrést elérjen az ember. A shop termékek esetében más a matek, itt a magán töltőállomásokra jellemző, hogy 25-30%-os árrést érvényesítenek a shopban kapható terméken, ehhez képest a nagyobb hálózatok (MOL, Shell, OMV, Lukoil) ennél jóval nagyobb, akár 100-150%-os árréssel értékesítenek a shopban termékeket.

Forrás: EID

A Shell hatalmasat lépett: Hongkongot is képes ellátni földgázzal az úszó monstrum

Hajónak is erős kérdőjelekkel nevezhető az a hatalmas tengeri alkalmatosság, mely a napokban indult meg a nyugat-ausztrál partok felé. A Shell vállalat Prelude névre keresztelt konstrukciója ugyanis nem csak egyszerűen úszik a vízen, mint általában a tengeri járművek, hanem eközben el is végzi a földgáz cseppfolyóssá alakítását. A szénhidrogén így jóval olcsóbban és biztonságosabban, illetve nagyobb mennyiségben szállítható.

(tovább…)

Benzinkutak múltja és jövője

Az Aldi múlt hónapban jelentette be, hogy automata benzinkutakat nyit Magyarországon. S bár az embernek lehet olyan érzése, hogy a lépés mögött inkább a vásárlók elcsábítása a cél még a karácsonyi roham előtt, mint az üzemanyagüzletbe való beszállás, az adatok azt mutatják, hogy európai összehasonlításban meglepően kevés a töltőállomás idehaza és Csehország kivételével a régióban is. Ez alapján jelentős konszolidációt nem várhatunk még az elektromos autók terjedésével sem, különösen ha a kutak egyébként is szolgáltatás központokká válnak.

Az első “benzinkutat” a világon 1888-ban használták Németországban, Wiesloch városában. Karl Benz, az autófeltaláló felesége, Bertha Ringer Benz megunta, hogy férje újításai nem hoznak áttörést és úgy döntött saját kezébe veszi a marketingkampányt. Egy meleg augusztusi napon fogta férje egyik kocsiját és két tinédzser fiával elindult Mannheimből Pforzheimbe, az anyjához. Ebben az időben az autók átlagos megtett úthossza még csak 1,5 km volt, ezért a közel 100 km, amit Bertha bevállalt elég merész vállalkozásnak tűnik még ma is. A legenda szerint a közel 12 órás út nem is telt eseménytelenül. A kocsi többször lerobbant és egy helyi kovács és cipész segítsége mellett, talán meglepő módon, de szükség volt Bertha harisnyakötőjére és hajtűjére is, hogy folytatni tudják útjukat. A gyerekek emlékei sem lehetnek a legjobbak erről az útról, mert többször is tolniuk kellett az autót. Természetesen tankolni is kellett menet közben. Bertha a wieslochi gyógyszertárnál állt meg, ahol, mint a legtöbb korabeli gyógyszertárban, árultak ún. könnyű benzint, a benzin egy frakcióját, elsősorban tisztításra. Bertha ezt töltötte az autójába, látványosan demonstrálva a töltőállomások szükségességét és létjogosultságát. A korabeli sajtó nagyon felkapta a történetet és ennek köszönhetően mások is kedvet kaptak a hosszabb autóutakhoz. Ezután még jó pár évig a gyógyszertárak töltötték be a benzinkutak szerepét szerte a világon. Az első, kimondottan autótankolásra épített benzinkút 1913-ban nyitott meg Pittsburghben.

A belső égésű motorok terjedésével párhuzamosan és egyben elterjedésüket segítve, a benzinkutak száma is exponenciális növekedést mutatott egészen a 70-es évekbeli olajválságokig (ld. lenti ábra a német kutak alakulásáról). Ezt követően azonban sokkal nagyobb hangsúly került a benzinkutak fenntartható profitabilitására. A környezetvédelmi előírások szigorodása, a növekvő piaci verseny és a fogyasztók növekvő árérzékenysége is közrejátszott abban, hogy a benzinkutak száma erősen csökkenő trendet mutasson egészen a 90-es évekig.

Forrás:ADACRating (2005)

A konszolidáció azonban nem egyformán zajlott le az egyes európai országokban, a benzinkutak sűrűsége ma is jelentősen eltér az EU-n belül. A 10 ezer lakosra jutó benzinkutak száma messze Görögországban a legmagasabb, míg a sor másik végét Románia zárja. A benzinkutak száma Németországban a fenti konszolidáció eredményeként az egyik legalacsonyabb lett Európán belül. A kelet-közép-európai régió országai közül a cseheknél átlag feletti a 10 ezer lakosra jutó kutak száma, míg a lengyelek, szlovákok és a magyarok inkább a sor végén helyezkednek el.

Forrás: Eurostat és Gurulohordo

A benzinkútsűrűséget a területre vetítve csak kicsit változik a kép. Görögország már nem kiugró egyáltalán és érthető okokból a nagyobb területű országok, mint a svéd, finn és norvég kerültek a lista végére. Németország ebben a mutatóban inkább átlagos. A KKE régió képe hasonló, Csehországban átlag feletti az ezer négyzetkilométerre jutó kutak száma, míg Lengyelországban, Magyarországon, Szlovákiában és Romániában jóval átlag alatti.

Forrás: Eurostat és saját számítás

Amikor azt akarjuk megjósolni, hogyan fog alakulni a benzinkutak száma a jövőben, akkor azt is figyelembe kell vennünk, hogy mára jelentősen átalakult a szerepkörük. Korábban nem véletlenül hívták a kutakat töltőállomásnak (angolul ma is ’filling station’), hiszen ahogy nevük is mutatta, kizárólag tankolni lehetett náluk. Ma már természetesnek vesszük, hogy szendvicset, üdítőitalt és többféle kávét vehetünk, vagy akár a hétvégi kisbevásárlást is meg tudjuk csinálni egy benzinkúton. Elvárjuk, hogy újságot, autóalkatrészeket és kiegészítőket, sőt gyerekjátékokat is beszerezhessünk, ha épp ott jut eszünkbe. Magyarország egyébként a kilencedik olyan Európai Uniós tagállam volt, ahol engedélyezett, vény nélküli gyógyszereket patikán kívül, így benzinkutakon is lehetett forgalmazni.

A közeljövőben a szolgáltatások körének további bővülése várható. Nemcsak az elektromos autókat kiszolgáló tevékenységek jelenhetnek meg, hanem várhatóan még több kényelmi szolgáltatást nyújthatnak a kutak, hogy ellensúlyozzák a hagyományos üzemanyagból származó várható bevételkiesést. Könnyen előfordulhat, hogy legközelebb majd arról olvashatunk, hogy Elon Musk következő felesége a „benzinkúton” vásárolt gyógyszert (is), újra szükségessé téve az idézőjel használatát, mint Bertha Benz idejében. Hamarosan új nevet kell találunk ezeknek a szolgáltató központoknak!

Forrás: Gurulohordo