Végre jó a lista elején szerepelni!

Ritkán fordul elő, hogy egy kedvezőnek tűnő kimutatásban Magyarország az élmezőnyben szerepel. Próbáljuk pozitívabban látni a világot, de így koronavírus idején egy picit nehezebb. Rossz a jóban, hogy a forint történelmi gyengesége is hozzájárul ahhoz, hogy nálunk jelenleg az egyik legalacsonyabb az üzemanyagár Európában! Nézzük is a konkrét számokat:

(tovább…)

Olajháborút indítottak a szaúdiak, összeesett az olajár

A szaúdiak árháborút indítottak az oroszok ellen, miután pénteken nem sikerült egyezségre jutniuk az olajoligarháknak a bécsi megbeszélésükön. A jelenlegi helyzet valóban nagyon súlyos, ugyanis az olajpiacot egyszerre éri a koronavírus okozta keresleti sokkhatás, és egy hatalmas kínálati ütés is. Mindezek következtében a Goldman 30 dolláros olajárat vár a következő negyedévekben, mely akár 20 dollárra is lenézhet.

Árháború az oroszok ellen

31 százalékos esésben is volt a hajnali kereskedésben az olaj ára, amelyre a 1991-es iraki háború óta nem volt példa, amikor az amerikaiak elkezdték bombázni Irakot.

SZAÚD-ARÁBIA 20 ÉVE NEM LÁTOTT MÉRTÉKBEN VÁGTA VISSZA A KŐOLAJ ÉRTÉKESÍTÉSI ÁRÁT, EZZEL EGY SZÉLESKÖRŰ ÁRHÁBORÚT INDÍTOTT EL, MELLYEL LÉNYEGÉBEN TÁMADÁST INDÍTOTT AZ OROSZOK PIACI RÉSZESEDÉSE ELLEN.

A lépéssel teljesen megváltoztak az olajpiac kilátásai, fundamentumai, ugyanis Szaúd-Arábia és az OPEC+ eddig azt a stratégiát követték, hogy az árak stabilantartása érdekében hajlandóak voltak piaci részesedés csökkenést elszenvedni, most azonban mindenki annyi olajat termel, amennyit csak szeretne. Ezzel ismét az alacsony kitermelési költséggel rendelkezők kerülhetnek előnybe, és a drágábban termelők pedig kiszorulhatnak a piacról. A legolcsóbban köztudottan a szaúdiak tudnak termelni, és a legdrágábban pedig a palaolaj termelők. Így amennyiben hosszabb távon fennmaradna a jelenlegi árverseny, az Egyesült Államok ismét nettó kőolajimportőr lehet, pedig az előző héten már arról szóltak a hírek, hogy napi 1 millió hordó nettó exportot bonyolított az Egyesült Államok az elmúlt hetekben.

Keresleti és kínálati sokk is egyszerre

A Goldman véleménye szerint a koronavírus okozta keresleti oldali sokk az a 2008-as válsághoz mérhető nagyságú, az OPEC+ kartell felbomlása pedig a legutóbbi 2015-ös árháborúhoz hasonlítható, amikor Szaúd-Arábia így próbálta meg kivéreztetni az amerikai palaolaj termelőket. Miután ez a stratégia nem vált be, ezt követően jött létre az OPEC+ társulás, mellyel a kartell szövetséget kötött Oroszországgal, és mindeddig sikeresen voltak képesek megtámasztani az olaj árát.

MINDEZEK KÖVETKEZTÉBEN A GOLDMAN 30 DOLLÁROS BRENT OLAJÁRAT VÁR AZ IDEI MÁSODIK ILLETVE HARMADIK NEGYEDÉVRE, SŐT AKÁR 20 DOLLÁRRA IS LESZÚRHAT A FEKETE ARANY ÁRFOLYAMA, MELY LÉNYEGÉBEN A DRÁGÁBB KÖLTSÉGGEL MŰKÖDŐ TERMELŐK MINIMÁLIS MŰKÖDÉSI KÖLTSÉGSZINTJÉT JELENTI.

Rövid távon csupán kis mértékben csökkenhet az amerikai palaolajtermelés, a harmadik negyedévben napi 75 ezer hordóval, a negyedikben pedig további 250 ezerrel az elemzőház szerint. Ráadásul az alacsonyabb olajárak még egy negatív spirált is beindíthatnak, ugyanis az olajexportáló országoknak radikálisan csökkenhet a gazdasági növekedése, mely újabb keresletvisszaesését indukál.

Előzmények

Az olajkartell előzőhét csütörtökön és pénteken ülésezett Bécsben, hogy megállapodjanak a koronavírus keresleti oldalra gyakorolt sokkhatásának kezeléséről. Először pozitív hírek érkeztek, ugyanis a piac által vár napi 1 millió hordós kitermeléscsökkentés helyett 1,5 milliós vágást javasolt az OPEC, azonban már akkor megjelent a baljós feltétel, hogy a javaslat csak az oroszok beleegyezésével léphet életbe.

Pénteken azonban a szaúdiak dupla vagy semmi játékára az oroszok megmakacsolták magukat, és Alexander Novak, orosz energiaminiszter csak a jelenleg érvényben levő termelésvisszafogás időbeli meghosszabbításáról volt hajlandó tárgyalni, további vágásokról nem. Novak továbbra is azt hangoztatta pénteken az OPEC+ ülésen, amit már korábban többször is hallhattunk tőle, hogy még túl korai a koronavírus olajpiacra gyakorolt hatásait megállapítani, ezért nem tartja indokoltnak a kínálati oldal további szűkítését.

Az jól látszott, hogy a jelenleg érvényben levő 2,1 millió hordós kitermeléscsökkentés nem volt képes megállítani az olajárak zuhanását, mely már több mint 30 százalékot esett idén, még a ma hajnali óriási zuhanást nem is számolva, mellyel már 50 százalékos esést szenvedett el 2020-ban.

Összeomlott az olaj

30 százalékot meghaladó esést is elszenvedett a két legjelentősebb olajfajta, az északi-tengeri típusú Brent és az észak-amerikai típusú könnyűolaj a WTI jegyzése a ma hajnali kereskedésben. Ezzel idén lefeleződött a kőolaj világpiaci ára.

Az Öbölháború óta nem zuhan ekkorát az olajár

Közel 30 százalékkal került lejjebb az olaj árfolyama hétfőn, ezzel történelmileg a harmadik legnagyobb esést szenvedte el a nyersanyag jegyzése. A jelenleginél nagyobb esésre az Öbölháború idején volt utoljára példa. Az olajár egyébként már többször megszenvedte, amikor Szaúd-Arábia háborút indított a versenytársak kiszorítására, a WTI árfolyama 1985 vége és 1986 márciusa között 66 százalékkal került lejjebb, mikor az USA piacról való kiszorítása volt a fókuszban, valamint 10 dollár alatt is járt a fekete arany jegyzése, amikor Venezuelával kerültek összetűzésbe az arabok, az 1990-es évek végén.

Esnek a közel-keleti tőzsdék

Nagyot estek a közel-keleti tőzsdék is az olajárzuhanásra, miután a világ nagy kőolajkitermelői nem tudtak megállapodni arról, hogy együttesen csökkentsék a kitermelésüket. A Közel-Keleten a kuvaiti tőzsde vezeti a sort, az ország vezető részvényindexe 10 százalékot esett, a helyi részvénypiacon felfüggesztették a leglikvidebb részvények kereskedését, a szaúdi és a dubaji tőzsde közel 8 százalékkal került lejjebb. Nem csak az olajipari vállalatok papírjait ütötték meg ma reggel, nagyot estek a bankrészvények is.

Egy részvény különösen az események epicentrumában van, ez pedig a szaúdi olajcég, a Saudi Aramco, a világ legnagyobb olajcégének az árfolyama 10 százalékot zuhant, amivel most először a tavaly év végi IPO-ár alá esett az árfolyam.

Forrás: Portfolio

A NAV szerint kevesebbet tankolunk

Tavaly 6,5 milliárd literen ismét csúcsot döntött az üzemanyagok hazai forgalma. Már érezhető az alternatív hajtás előretörése.

Tavaly 2,9 százalékkal 6,5 milliárd literre nőtt az üzemanyagok összesített hazai forgalma – számítható ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal honlapján közzétett kimutatás alapján. Bár a mért “szabadforgalom” – immár negyedik éve – rekordnak számít, az emelkedési mérték a világválság lecsengése, azaz 2013 óta a legalacsonyabb. A gázolajforgalom 3,6 százalékkal 4,5 milliárd literre nőtt. Utóbbi érték immár hatodik éve számít csúcsdöntésnek. Az emelkedés mértéke az elmúlt hat év átlagába simul úgy, hogy 2014, 2015 és 2018 ehhez képest jelentős kiugrást hozott. A benzin iránti igény 1,4 százalékkal kétmilliárd liter közelébe bővült. A bővülés szintje szintén a válság óta nem látott szerénységű. A termékből elfogyasztott mennyiség változatlanul csak közelíti a 2007-es, 2,1 milliárd literes csúcsot.

(tovább…)

Terjeszkedne a MOL

A Világgazdaság értesülései szerint Mol töltőállomásokat vásárolhat Lengyelországban, kihasználva a PKN Orlen-Lotos fúzió következtében versenyjogi szabályok miatt adódó kötelező értékesítési lehetőséget. A Molt érdeklik a lengyel eszközök, azonban az sem kizárt, hogy végül töltőállomáscserére kerül sor a PKN és a potenciális vásárló között.

(tovább…)

Egyre többet tankolunk

Évek óta folyamatos a növekedés a hazai üzemanyag eladásban, ez 2019-ben sem volt másképp. Közel 4 milliárd litert tankoltunk, ami több mint 5%-al magasabb szám, mint az előző évben. Még mindig a gázolaj eladás a magasabb, a teljes mennyiség 62%-a diesel tankolás, a maradék 38% pedig a benzines autók felhasználása. A legnagyobb növekedés a prémium üzemanyagok eladásában figyelhető meg, közel 24%-al nőtt a prémium benzin eladott mennyisége, még a prémium gázolajból közel 12%-al tankoltunk többet, mint 2018-ban. Várhatóan ez a szám 2020-ban tovább fokozódik a bietanol tartalom változás miatt.